Az elmúlt évek krízisei - sok más terület mellett - a legális dohánypiacot is érintették; virágzik a feketekereskedelem. Rövid távon kifizetődőbb megoldásnak tűnik, ám érdemes tudni: aki dohánybolton kívül veszi a cigarettáját, azt jó eséllyel már a fizetés pillanatában becsapták. Az utcai és internetes árusok túlnyomó részben eredetinek látszó, de valójában hamis terméket kínálnak.
Mindent hamisítanak
A dohányipari gyártók azzal támogatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hamisítók elleni tevékenységét, hogy az általuk lefoglalt termékekről segítenek megállapítani származásukat. Ezeknek a mintáknak a többsége valójában nem eredeti, jelenleg több mint 30 féle hamis cigarettát fogyasztanak Magyarországon a becsapott fogyasztók.
Óriási üzlet a hamisítás
A bűnözők leginkább az ismert márkákat hamisítják, hiszen azokat könnyebb eladni, de mára már a feketepiacon elterjedt, olcsóbb ukrán és fehérorosz termékek is a hamisítók célkeresztjébe kerültek. Mivel a trafikokban legálisan forgalmazott termékek árának a feléért kapható hamis cigaretták fogyasztói ára nem tartalmazza a különböző adókat, (jövedéki adó, áfa) járulékokat, és egyéb közterheket a hamisítók az oktatásra, nyugdíjakra szánt költségvetési forrásokat lopják meg.
Mi a legnagyobb probléma a hamis termékekkel?
Érdemes szétbontani a választ. A hamis termékek vásárlói magukat is veszélyeztetik, hiszen az eredeti termékre külső jegyeiben sok esetben nagyon hasonlító hamisított cigaretta az eredetinél jóval nagyobb egészségügyi kockázatot rejt. Elég csak megnézni a NAV által közzétett illegális gyárakról készült videókat, amik leleplezik, hogy ezekben a termékekben előfordulhatnak vegyszerek, nehézfémek, illetve szó szerint szinte bármi, úgymint állati ürülék, vagy rovartetem, mivel a hamis cigaretta előállítói nem tartanak be semmilyen előírást, higiénés szabályt. Bármilyen felmerülő probléma esetén nincs semminemű lehetőség minőségi kifogásra, ezáltal kimondható, hogy a hamis termékek fogyasztása fokozott kockázattal jár.
Egy másik aspektusára sem sokan gondolnak a csempészáru vásárlásakor, mégpedig arra, hogy a gyártással, forgalmazással tevékenykedő elkövetők mihez kezdenek a hozzájuk befolyt eladási összegekkel? Ez a pénz jellemzően embercsempészettel, drogterjesztéssel, feketemunka, illetve prostitúció elősegítésével foglalkozó szervezett bűnözői csoportoknál, vagy terrorszervezeteknél köt ki – ezen jelenségek társadalmi méretekben káros, romboló, embertelen mivoltáról hosszasan lehet, és kell is beszélni.
A cigarettagyártó gépsorok elég bonyolult technikai rendszerek, de a szakemberek nagyon jól lemásolták az általuk hozzáférhető elterjedtebb gépsor-típusokat. Részekre szerelve nehéz felismerni egy ilyen gépet, ez gyakran nehezíti az ellenőrző hatóságok munkáját. Ezek a „klónok” hellyel-közzel ugyanazt tudják, mint az eredeti gépek, kicsit lassabb tempóban. Üzemeltető ”szakembereket” is találnak a bűnbandák, akik általában a gyártás zaját elrejtő, hangszigetelt, ablak nélküli, bentlakásos titkos telepeken dolgoznak az eszközökön. A lefülelt gyárakról készült videókban jól látszik, hogy a bűnszervezetek nem csak az adókon, de a minőségellenőrökön, a takarításon, a munkavédelmi szakembereken és a laborvizsgálatokon is spórolnak, így a minőségi problémák mellett az előállításban résztvevők kizsákmányolása is jelentős probléma.
A NAV az elmúlt időszakban több illegális gyárra is lecsapott, de a továbbra is megjelenő, rengeteg féle-fajta hamisítványból arra lehet következtetni, hogy maradt még tennivaló. Noha növekedést mutat a cigarettalefoglalások száma, az adatok alapján úgy tűnik, a feketepiaci termékekhez még mindig könnyen hozzá lehet jutni. A hozzáférhetőség mellett nagyon fontos az ár. A hamis termékek mára olcsóbbak lettek, mint az eredeti csempészáru, nem is beszélve persze a legális termékekhez mért óriási árelőnyről.
Ahhoz, hogy a helyzet változzon, nem csupán a NAV-nak, de minden szereplőnek összefogással kell előrelépnie.
Fontos megvizsgálni, hogy azután, a hosszabbnak tekinthető időszak után, amikor a magyarországi cigarettapiacon a feketekereskedelem aránya az európai átlag alatt volt, mely okok vezettek a jelenlegi helyzetig, azaz az arányok megemelkedéséig. A dohányipar legális, adófizető szereplőinek van nemzetközi tapasztalata az illegális cigarettakereskedelem elleni harcban. Egy biztos: az érdekelteknek, köztük a valós hatást gyakorolni képes jogalkotóknak, a jogszabályok betartása felett őrködő hatóságoknak, és a cigarettapiac valamennyi szegmensét ismerő dohányipari szereplőknek együtt kell működnie a hamisítás visszaszorítása érdekében.
A cikk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Illegális Dohány Elleni Munkacsoportjának céljaival összhangban és azok támogatására a Philip Morris Magyarország Kft. közreműködésével jelent meg.