A lottózás mindig izgalmas lehetőséget kínált, hiszen egy kis szerencsével hatalmas nyeremények várták a játékosokat. De gondolta volna, hogy régen nemcsak pénzt vagy autót, hanem akár egy lakást is lehetett nyerni? Nézzük, hogyan alakult a lottóházak története az elmúlt évszázadban, és miért volt olyan népszerű ez a különleges nyereményjáték.
Már az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1841-ben rendeztek olyan sorsolásokat, ahol pénz helyett kastélyokat lehetett nyerni. Akkoriban egy saját ingatlan hatalmas értéket képviselt, hiszen stabil anyagi hátteret és biztonságot adott a nyerteseknek. Persze nem mindenki tudta fenntartani ezeket az óriási épületeket, így sokan inkább eladták őket, és a nyereményből teljesen új életet kezdtek.
Autók és lakások – A lottóházak előfutárai
A két világháborút és az 1956-os forradalmat követően, 1957-ben indult az Ötöslottó máig tartó története. A játék első sorsolása március 7-én volt, és egy hónap múlva már nem csupán a megnyerhető pénzösszeg, hanem tárgynyeremények miatt is izgulhattak a játékosok. Az első tárgynyeremény-sorsolást 1957 áprilisában tartották, és először autókat lehetett nyerni. Néhány hónappal később, júniusban már a lakások is megjelentek a nyeremények között. Az első években havonta közel 250 nyereményt sorsoltak ki, majd a ’60-as évektől ez a szám meghaladta az ezret.
A lottóházak aranykora
A lottóházak igazi fénykora 1957 és 1973 között volt, amikor havonta sorsoltak lakásokat. A megnyerhető ingatlanok száma attól függött, hány szelvényt vásároltak az emberek, de legalább 1–3 új otthon biztosan gazdára talált minden hónapban. A legtöbb nyertes budapesti lakást kapott, de jócskán akadt vidéki lottóház is és emellett nyaralók a Balatonon.
A ’60-as években tucatnyi vidéki lottóház épült, a legnagyobb és legismertebb a miskolci volt: egy tízemeletes épület, amelyet 1966-ban adtak át a Széchenyi utcában, a Szinva-patak partján.
Az emberek imádták ezt a lehetőséget! Hiszen ki ne szeretett volna egy saját lakást nyerni? A szerencsések között voltak fiatalok és idősek, egyedülállók és családosok egyaránt – egy dolog viszont közös volt bennük: egy 3 forint 30 filléres szelvény örökre megváltoztatta az életüket! A nyertesek egy része, illetve leszármazottjaik még ma is a megnyert lottólakásban élnek.
Élő közvetítés a televízióban
Az Ötöslottó és a lottóházak történetének egyik legizgalmasabb pillanata az volt, amikor a sorsolásokat elkezdték élőben közvetíteni a televízióban. Az első húsz évben több mint 19 ezer televíziót is kisorsoltak, így egyre többen tudták otthonról követni az eseményeket. Az emberek izgatottan figyelték a képernyőt, reménykedve, hogy az ő nevüket húzzák ki. A lottóhúzások igazi társadalmi eseménnyé váltak, és minden közvetítés milliókat vonzott.
Az utolsó lottóház-sorsolást 1973. december 3-án tartották a Népstadionban, ahol egy Mátyás-templomra néző új lakás volt a főnyeremény.
Összességében 505 öröklakás, 224 üdülő és 599 autó talált gazdára az évek során, számos egyéb értékes nyeremények mellett.
Újraéledő hagyomány: A lakásnyeremény visszatérése
Ötven év után, 2023-ban a Szerencsejáték Zrt. az OTP Bank együttműködésével visszahozta a lakásnyereményt így ismét lehetőség nyílt arra, hogy egy szerencsés nyertes álomlakáshoz jusson. Tavaly a Játékoskártya használók kötött sorsolták ki az első ilyen lakást, így egy 110 millió forint értékű penthouse jellegű otthon talált gazdára. Idén pedig egy 115 milliós budai álomotthont sorsolnak ki a Játékoskártya használók között.
Úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát – és ki tudja? Talán a jövőben újra rendszeressé válhatnak a lakásnyeremény-sorsolások. Egy biztos: aki játszik, az álmodhat!
A cikk megjelenését a Szerencsejáték Zrt. támogatta.
