Los Angeles, Párizs, Róma, Hamburg. Összeszedtük, kikkel kell versenyeznünk, hogy kilenc év múlva mi rendezhessük az olimpiát.
Habár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság terve az volt, hogy reformprogramja által jócskán leviszi az ötkarikás játékok rendezési költségeit, a kilenc év múlva esedékes játékokra kizárólag dúsgazdag világvárosok jelentkeztek. Budapestet kivéve. Olyan nagyvárosok is óvakodtak a kandidálástól, mint Boston vagy Toronto.
Mindettől függetlenül Magyarország mellett is szólnak ma még érvek, kérdés, hogy így áll-e majd a helyzet 2017. szeptember 15-én is, amikor a NOB 130. kongresszusán, Limában kiválasztják a 2024-es olimpia há-zigazdáját.
Los Angeles (Egyesült Államok)
Korábbi rendezés: 1932, 1984
Tervezett költségek: 1500 milliárd Ft
Előnyök:
l Egyetlen jelölt az amerikai kontinensről;
l Észak-Amerika 1996-ban rendezett legutóbb olimpiát;
l „Olyan show-t csinálunk a világ legjobb sportolóinak, amilyenre csak LA képes!” – ígérik a szervezők;
l új létesítményre alig van szükség, azokat is ideiglenes jelleggel húznák fel;
l Kalifornia nagyon ügyel a környezeti hatásokra, a város a fenntarthatóság jegyében pályázik.
Róma (Olaszország)
Korábbi rendezés: 1960
Tervezett költségek: 1800 milliárd Ft
Előnyök:
l Az európai nagyvárosok közül még csak egyetlen olimpiát rendezett;
l a 2020-as játékok megrendezésétől a magas költségek miatt 2012-ben visszalépett, de most újult erővel, felkészültebben száll harcba;
l az olimpiai stadiont tavaly újították fel;
l csupán egy evezős pályát és egy kerékpáros stadiont kell felépíteniük;
l a szervezőbizottság elnöke Luca di Montezemolo. A 67 éves sportvezető volt a Ferrari és az 1990-es foci-vb szervezőbizottságának is az elnöke.
Budapest (Magyarország)
Korábbi rendezés: –
Tervezett költségek: 1074 milliárd Ft
Előnyök:
l Az olimpiai éremtáblázat első 10 helyezettje közül egyedüliként hazánk nem rendezett olimpiát;
l az összes eddigi jelentkezése kudarc volt (1916, 1920, 1936, 1944 és 1960);
l első helyszín lehet a posztszovjet blokkban;
l a legkisebb összeggel kalkulál, ami passzol a NOB költségcsökkentő terveihez;
l habár alig van alkalmas létesítmény, a csepeli központ felhúzásával minden helyszín közel volna egymáshoz;
l „A humanitárius helyzet túlmutat az olimpiai kandidáláson” – jelentette ki Bach NOB-elnök az emigrálókkal való magyar bánásmódra reagálva.
Párizs (Franciaország)
Korábbi rendezés: 1900, 1924
Tervezett költségek: 1865 milliárd Ft
Előnyök:
l Több mint száz évvel a legutóbbi rendezése után illene újból megkapnia;
l főleg, hogy a legutóbbi három kandidálását elbukta (1992, 2008 és 2012);
l sokak szerint London helyett Párizsnak kellett volna kapnia a legutóbbit, itt az idő a franciákat kiengesztelni;
l ikonikus helyszínek: Szajna (nyílt vízi úszás), Eiffel-torony (triatlon), Versailles (kerékpár);
l rengeteg létesítmény áll rendelkezésre.
Hamburg (Németország)
Korábbi rendezés: –
Tervezett költségek: nem nyilvános
Előnyök:
l Szén-dioxid-semleges játékokat ígérnek;
l a létesítmények 90 százaléka készen van;
l a helyszínek gyalog is megközelíthetők;
l az ország legsportosabb városa, egy felmérés szerint a lakosság 80 százaléka egy héten legalább egy sporteseményre kilátogat;
l a NOB elnöke, Thomas Bach német.
