Hokisaink 2009-es A csoportos kirándulásáról még a kanadai sajtó is elismerően írt, főleg szurkolóink lelkesedése miatt. Most Szentpétervár bevételére készülnek a drukkerek.
Különleges emberfajta a magyar hokiszurkoló. Mindenhová követi a csapatot, és akkor sem szidja a fiúkat, ha kikapnak. A már hetvenen túl járó Jakab Ervin mindent egybevetve már a 20. vb-jére készül. Igaz, ő mindenevő, azaz asztalitenisztől kézilabdán át az öttusáig minden sportág érdekli.
– 1980 előtt inkább csak hazai eseményekre mentem, utána azonban a nyakamba vettem a világot – újságolja Jakab. – Egyedül élek, minden energiám a sportra fordíthatom. Az idén már jártam a póló Eb-n, a férfi kézi Eb-n, a szentpétervári vb lesz az ötödik nagy világversenyem 2016-ban.
A fiatal generációt képviselő Nagy Bárd Tamást és barátait csak a hoki érdekli, és a huszadik vb-jükig még van egy kis idő, addig is kísérgetik a hokisokat. A két évvel ezelőtti, koreai divízió I-es vb-n a szálloda tetején, hajnali sörözés közben alkották meg az új „Elmegyünk bárhová...” kezdetű szurkolói nótát, amely nyomán Facebook-csoport is alakult.
– Máig bánom, hogy nyolc éve nem mentem el Szapporóba, amikor feljutottunk az elitmezőnybe – mondja Tamás. – Akkor megfogadtam, mindenhová követem a csapatot! Most edzett torkokkal készülünk Szentpétervár bevételére, a hét végén kezdődő nagy májusi hokiforradalomra. Arra, hogy megtartsuk A csoportos tagságunkat. Pokoli nehéz lesz, de sem a játékosokon, sem rajtunk, drukkereken nem múlik majd semmi!
