Sportbarátok, haverok, a téli Balboa-futás rendszeres résztvevői, egykor túlsúlyosak. Ők mondják magukról, hogy „mangalicából lettünk ultrafutók”, elmesélik: miért és hogyan.
Mindene a rock’n’roll
– Nem volt időm bringázni, ezért elkezdtem futni, és csak úgy lefogytam, semmi tudatosság nem volt bennem, mert amikor több kiló voltam, az sem zavart, ugyanis mással voltam elfoglalva. Ilyen a rock’n’roll életforma – fogalmaz Koncz Levente. – Persze most már tudom, hogy sokkal jobb karcsúnak lenni, és nem is akarok visszahízni. Sok mindenre megtanított a futás, magamat is jobban megismertem, a versenyek meg klassz kihívások és persze az sem elhanyagolható, hogy sok jó embert megismertem a sport által.
Gerincsérvvel is megoldható
– 37 évesen, gerincsérvvel, túlsúlyosan félperces mutatvány volt kikászálódni az autóból – meséli Tarbaj Péter. – Minden mozdulat fájt, akármennyire kíméltem magam. Akkor tettem fel a kérdést önmagamnak: ha most ilyen ramaty állapotban vagyok, akkor mi vár rám később, amikor tényleg megöregszem? Képes leszek vajon mozogni vagy ágyhoz kötve, fájdalmak közt élem majd a napjaimat? A mozgás, a hosszútávú terepfutás nemcsak fizikailag, de mentálisan is helyretett. Önbizalmat ad, de egyben alázatra, kitartásra nevel. Az új ismeretségek és a jó társaság a bónusz.
A hízás réme ösztönöz
– Le akartam dobni a mangalicajelmezt magamról, gyűlöltem a testemet, főleg a hasamat, ezért futni kezdtem – emlékszik a kezdetekre Markovics Márk. – A hízástól való rettegés miatt megvan az örökös motiváció. A futás, a közösség, a rengeteg új ismeretség mind inspirál és energetizál.
Büntetlenül zabálhatok
– Azért jó futni, mert így büntetlenül „zabálhatok“ és ihatok, ugyanúgy, mint előtte – mondja Sass Zsolt. – Plusz egy fontos pozitívum, hogy rengeteg jó és elvetemült arccal ismerkedtem meg a rohangálásnak köszönhetően. Szóval fogyózzanak a mangalicák, mi meg együnk, igyunk, mulassunk és fussunk!
Erősport után is van élet
– A nagy testsúly elkezdett zavarni, egészségtelennek és kényelmetlennek éreztem. Így az erősportban eltöltött sok jó év után elhatároztam, hogy életmódot váltok. Nemcsak sok zsírt de sok izmot is vesztettem, „fele akkora” lettem – meséli Pécsi Péter. – Sok mozgással és kemény diétával sikerült, cirka másfél év alatt, 135-ről 85 kiló környékére lefogynom. Az új, fitt életérzés nagyon bejött.
