Ha lenne százezer eurója, azaz 30 millió forintja Pulai Imrének, nem tartana a jövőtől. S bár ennyi pénze nincs egy új bob megvásárlására, mégis indulni kíván a 2018-as téli olimpián. A 2000-es nyári játékokon kenu kettesben aranyérmes 49 éves sportember, aki három téli olimpia szánkós viadaláról is lemaradt, most egy gyorsabb járműre váltott.
– Cseppet sem zavar, hogy a világ talán legnehezebb jégcsatornájában, a lettországi Siguldában 2014-ben kulcscsonttörést szenvedtem, talán azért sem, mert azóta bobbal nem borultam – mondja a Sumák becenévre hallgató Pulai. – A legutóbbi, Szocsiban rendezett téli olimpiáról a kiismerhetetlen, követhetetlen kvalifikációs pontszámítás miatt lemaradtam, ezért bobra váltottam.
Csakhogy egy új bob ára százezer euró, annyija nincs, így egy húszéves bobot bérel, román szakember az edzője, és szorgosan futkos szponzor után.
– Találtam magamnak egy fiatal bobos társat, a húszéves Remete Soltot. Én vagyok a pilóta, ő a tolóember. Gyors- és görkorcsolyázó, vele indulok kettes bobbal az Európa Kupa-idényben, s persze jó lenne a vb-n.
David Gilman nyomdokain
Nem gyakori, hogy valaki nyári és téli olimpián is indul, főleg atlétákat találni a bobos mezőnyben, illetve a kerékpár–gyorskorcsolya kombináció fordul még elő. Kenus csak egy rajtolt téli játékokon: az amerikai David Gilman 1976-ban és 1984-ben kenuban rajtolt, 84-ben szánkózásban is, de megközelíteni sem tudta Pulai aranyát: a döntőig sem jutott el egyik sportágban sem.
Pulaiék Königssee-ben edzőtáboroztak, az ottani pálya sem arról híres, hogy lassú lenne.
– Sosem féltem a száguldástól, bár a bob 120–125 kilométeres sebességgel zúdul le a pályán.
Az egykori kenus aláhúzza, arról az álmáról nem mond le, hogy kiharcolja a rajtjogot a 2018-as olimpián, a dél-koreai Phjongcshangban.
