<p>Ecseki Dániel 27 éves, kétméteres, agyontetovált sprinter. Volt távolugró, amúgy edző, mellesleg édesapa, plusz egyetemista, na és persze büszke társ. Minderre van energiája.</p>
Dani édesapja, Ecseki Tibor a szolnoki klub vezetőedzője, édesanyja, Ecsekiné Juhász Erzsébet országos csúcstartó sprinter, a bátyjával együtt a sporttelepen nőttek fel.
– Anya a motiváció a sportban, a sikerei, az elhivatottsága, az akarata, apa az edzői pályámon a példakép, több száz országos bajnokot nevelt, a bátyám pedig a lexikális tudás atyja.
Távolugró lett, igaz, serdülőként 300 méteren, gerelyhajításban, gátfutásban, magasugrásban és 100 méteren is volt bajnok, de a távolban jöttek a legnagyobb sikerek, 2009-ben a korosztályos Eb-n negyedik lett, ám egy ismétlődő bokasérülés miatt váltania kellett.
– A sprint jegyben jár a távolugrással, mivel a távolugrók nagy sebességgel futnak neki. Így amikor tartósan fájt a bokám, kézenfekvő volt, hogy sprinter leszek.
A válogatottságig jutott, közben 2014-ben elkezdett edzősködni Szolnokon.
– Ebben éltem, ebbe tanultam bele, sok volt a saját tapasztalat. Szeretnek a gyerekek, és én is szeretek velük foglalkozni, jó érzés azt a tudást átadni, amiért megharcoltam. Edzői végzettségem mellé most a tanári diplomát megszerzésébe fogtam bele.
Dani életébe nemcsak az edzősködés és a tanulás fér bele a versenyzés mellett, de az apaság is, éppen emiatt szorult egy kicsit háttérbe a saját pályafutása.
– Felkészületlenül, de szeretettel vártuk Zsombort, sok boldogságot hozott az életünkbe, máshogy látom a világot, lelassultam. De ezt a kiegyensúlyozottságot életem párjának is köszönhetem, ő Tóth Zsófi, aki szintén futó, ők ketten bearanyozzák az életemet. Ami talán furcsán hangzik egy ilyen agyontetovált fiútól, de ebből is látszik, hogy a zord külső érző szívet takar.
És hogy mit hoz a jövő?
– 2016 a kisfiamról szólt, 2017-től azonban újult erővel térek vissza, válogatott szeretnék lenni – márpedig ha akarok valamit, az sikerül –, idén lesz Európa Kupa, világbajnokság, jövőre Európa-bajnokság, ezeket célzom meg. Na, és ott vannak a tanítványaim, Sipos János, Boros Bence, és a négyszeres világbajnok, transzplantált világbajnok, Velkey-Guth Ádám, velük is jó eredményeket akarok elérni.
– A tetoválás önkifejezés számomra. Történések, érzések, változások nyomot hagytak a bőrömön. A bal kézfejemen egy óra található, amikor születtem, az alkaromon egy ember, fején kapucnival áll egy sírkő előtt, amire az van írva „R.I.P. impossible”: az ember eltemeti a lehetetlent. A felkaromon a sors írnoka látható, a vállamon egy fehér galamb és egy halálfej, az életet és a halált szimbolizálja. A két bicepszem belső oldalán összefüggő idézet: „Élj a semmiért, halj meg valamiért”. A jobb alkaromon a gyermekem neve és születési dátuma. A mellkasomon Székely Éva könyvcíme és egyben édesanyám kedvenc idézete: Sírni csak a győztesnek szabad. A hátamon pedig a szüleim születési dátuma van.