Szüleivel és barátaival megbeszélte, de végül egyedül határozott arról Zubai Szabolcs, hogy 12 év után elköszön a férfi kézilabda-válogatottól.
Zubai Szabolcs
- 2004. december 27-én mutatkozott be a nemzeti csapatban (Szlovákia ellen)
- 211 mérkőzésen lépett pályára
- 308 gólt szerzett
- 4. lett a londoni olimpián a csapattal, ezt tartja legnagyobb sikerének
– A világbajnokság előtt már meghoztam a döntésemet, ám titokban tartottam a társaim előtt, csupán egy-két ember tudta a csapatból. A legközelebbi barátaim – fogalmazott a Borsnak a Szeged csapatkapitánya. – Nehéz volt közölni a többiekkel. A norvégok elleni vesztes negyeddöntő után mondtam el a srácoknak és a stábtagoknak. Nagyon fognak hiányozni – mondta a nemzeti csapatot bő 12 éve erősítő kőkemény beállós.
– Meghatározó tagja voltam az együttesnek. A válogatottban szerepelni az egyik legcsodálatosabb dolog, nem hiszem, hogy az űrt, ami a visszavonulásommal keletkezik bennem, valaha is tudja majd pótolni bármi, de eljött a vége. Innentől kezdve több szabadidőm lesz, több időt tudok majd a családomnak, barátaimnak szenteli.
Zubai még csak 32 éves, így folytathatná. Elmondta, folytatja is: a klubjában, „csak” a válogatottnak int búcsút.
– Én sem leszek már fiatalabb, az idén a 33. életévembe lépek. A Szegedben továbbra is mindent megteszek majd a sikerért, ám mivel azt vallom, az embernek mindig előre kell tekintenie, már elgondolkod- tam azon, mihez kezdek a karrierem után. De persze nem az tölti ki a mindennapjaimat, hogy az ilyen dolgokon agyalok. Imádom a sportágat, és érzek még magamban erőt, hogy pár évig folytassam – zárta a Szeged csapatkapitánya.
