Sportújságíró körökben és a póker vilgában Szilasi Viki, új hazájában Viktoria Brown, háromgyerekes anyuka, cégvezető, maratonista, triatlonista.
Szilasi Viktória úgy robbant be a sportújságíró-szakmába, hogy mire felócsudtunk, már a BBC-nél dolgozott. Ő volt minden idők legfiatalabb magyar sportriportere, amikor 1996-ban, 21 évesen olimpiáról tudósíthatta a televíziót.
– A telesportos csapathirdetést az esélytelenek nyugalmával vártam – kezdte. – Az MTV csomagokban vásárolta meg a közvetítéseket, és a magyarokat érdeklő sportágakat is magába foglaló csomagok tele voltak lovaglással, amiről én tudósítottam.
Aztán a BBC meghirdetett egy tanoncállást, onnan pedig egy újabb sikeres pályázattal állandó állásba került. A férjét Londonban ismerte meg, tőle tanult meg pókerezni, később a legsikeresebb magyar női játékos lett.
– Abban, hogy ki mennyire sikeres, a befektetett energia és idő számít – folytatja. – Én rengeteg időt és energiát töltöttem tanulással. Persze az sem árt, ha az embernek van érzéke a matematikához, a valószínűségekhez, mert a játék elmélete nagyrészt arra épül. A gyerekek születése vetett véget a versenyzésnek.
Merthogy időközben Viki három gyönyörű kislányt szült. Mellette cégeket vezet, az egyik ingatlanbefektetéssel foglalkozik, a másik weboldalakat üzemeltet, plusz két új vállalkozást tervez.
– Azért jó, hogy a magam főnöke vagyok, mert így sok időm jut a gyerekekre – magyarázza. – Sokszor elhozom őket az iskolából ebédre, ott vagyok minden szereplésükön, megyek az iskolával önkéntesként a kirándulásokra. Nekem a család mindig fontosabb volt, mint a karrier. Imádom és élvezem a gyerekeimet. Amikor iskolaszünet van, akkor nem dolgozom, hogy velük lehessek.
Ebből szakítja ki a sport nap mint nap.
– A három gyerek után volt rajtam „némi” felesleg, le akartam adni. Futni mindig szerettem, úgyhogy azzal kezdtem. Tavaly futottam életem első maratonját. Úszni mindig szerettem, biciklizni meg „mindenki tud”. Így indult a triatlon, és tavaly a budapesti versenyen teljesítettem a féltávú Ironmant.
Innen csak egy ugrás a teljes távú Ironman (3,8 km úszás, 180 km kerékpár, 42,2 km futás), amit idén októberben, az egyesült államokbeli Cambridge-ben teljesít. Örül, hogy jó példát mutat a gyerekeinek, de az Ironman után újra a futásra figyel majd kiemelten, a híres maratonokat tervezi megcélozni: Bostont, Chicagót, Londont és New Yorkot. Aztán ha a lányok nagyobbak lesznek, megint jöhet az Ironman, ha meg már olyan nagyok lesznek, együtt fut majd velük.
Játék az időbeosztással
„Próbálok minden lehetőséget kihasználni. Szombatonként elviszem a lányokat magyar iskolába, óvodába, és ott vannak mindhárman két és fél órán át. Az tökéletes idő futni. Vagy amikor mindhárman tornáznak, a májusi maratonom után ezekben az időkben kerékpározni fogok. Amikor a gyerekek este elmennek aludni, ott a futópad és a szobakerékpár. Futottam én már három órát padon, tévénézés közben” – mondja Viki arról, hogy miként gazdálkodik az idejével.
