Elment a Nemzet Sportolója, az 1972-es olimpián aranyérmes súlyemelő, Földi Imre. Vasárnap a tatabányai kórházban élete hetvenkilencedik évében érte a halál.
Forrás: Czerkl Gábor
Földi Imre úgy küzdött az elmúlással, amint tette azt a tárcsákkal versenyző korában: kitartóan, akaratosan – árulta el lapunknak Földi Csilla, a vasárnap reggel kilenc órakor meghalt klasszis sportember leánya.
– Szombaton is benn voltam nála a tatabányai kórházban, megköszöntem neki, hogy állta a szavát – mesélte Csilla. – A múlt hét elején ugyanis a fülébe súgtam, hogy közeledik a névnapom. Háromszor kacsintott, jelezve, hogy nem feledte el. Tudják, reménykedtem, hogy a végzet elkerülhető, pedig az orvosok nem kecsegtettek sok jóval. Őszintén elmondták: elképzelhető, hogy egy óra, de az is, hogy két hét van hátra az életéből.
Csillától tudjuk, az utóbbi egy esztendőben édesapja gyakran betegeskedett. Tavaly júniusban megműtötték rendszeresen bevérző gyomrát.
– Emiatt aztán a fél gyomrát el kellett távolítani. Ám úgy küzdött, ahogyan az csak rá volt jellemző az életben. Nem ok nélkül kapta a Vasember becenevet. Amikor még beszélgethettünk, biztosított arról, hogy az utolsó leheletéig harcol.
Csilla, aki maga is kiváló súlyemelő volt, s a földkerekség legjobb edzőjének nevezte édesapját. – Nélküle nem nyertem volna tizenhat Eb-aranyérmet. A város, Tatabánya, ahol haláláig élt, megbecsülte. Az önkormányzat azonnal felhúzatta az édesapám nevét viselő sportcsarnok homlokzatára a gyászlobogót.
Az 56 kg-ban versengő tizenháromszoros magyar bajnok Földi Imre pályafutása során húsz világ- és 50 magyar rekordot állított fel. Öt olimpián versengett, az 1964-esen és 1968-ason ezüstérmet érdemelt ki, majd az 1972-es müncheni rendezvényen már ő lépett a dobogó legfelső fokára. Elismerései közül kiemelkedik a NOB 2002-es Olimpiai Érdemrendje, a nemzetközi szövetségtől (IWF) 2005-ben Az évszázad legjobb súlyemelője címet kapta. Idehaza 2007-ben beválasztották a Nemzet Sportolói közé.