Döbbenetes története van az olasz SPAL focicsapatának, amely jövőre – 49 év után – újra az első osztályban fog szerepelni. A ferrarai egyesületről akár könyvet is lehetne írni…
Az a legkevesebb, hogy szalézi papok alapították 1907-ben, a későbbiekben viszont azért volt jelentősége, mert komoly gondokat okozott a finanszírozása. A klub 21 szezont játszott az első osztályban, 1960-ban ötödik lett, de 1968-ban kiesett. Vesztét éppen az a Gianfranco Zigoni okozta, akinek egyik fia, Gianmarco Zigoni jelenleg az együttes egyik legjobbja. Idősebb Zigoni azzal végezte ki a csapatot, hogy a Juventus színeiben ő szerezte azt a gólt, amellyel kiesett a csapat a második ligába. Az amúgy kalandor természetű Zigoninak ez csak egy epizód volt az életében. A klub azonban elindult a lejtőn: 49 év és több csőd kellett ahhoz, hogy visszaverekedje magát a legjobbak közé.
A klub, amely olyan legendákat adott a focinak, mint Fabio Capello és Luigi Delneri edzők, a legendás elnök, Paolo Mazza életében még tartotta magát, ám amikor ő elhunyt, igazi mélyrepülés kezdődött. Az első csődöt 2005-ben jelentett a klub, majd 2012-ben elkerülhetetlen volt a teljes összeomlás. Olyan mélyre süllyedt a SPAL, hogy egyesülnie kellett a közeli kiscsapattal, a Giacomensével. Akkor még senki sem hitte: a kényszerű „házasság” hosszú távú megoldást jelent a ferrarai klubnak.
A Giacomense elnöke, Walter Mattioli, aki így a SPAL elnöke is lett egyben – nem mellékesen a klub óriási drukkere volt egész életében – szigorú, de megbízható gazdálkodást kezdett el. SPAL 2013 néven újjáalakult a klub, amely a negyedik ligából feljutott a harmadikba, onnan a másodikba. A mostani idényben mindenki attól félt, hogy visszacsúszik az együttes, ehelyett feljutott az elsőbe.
– Megesküdtünk, hogy nem lesz több csőd és botrány – mondta az elnök. – A titok: korrekt gazdálkodás, kemény munka. Ennyi és nem több.
