Sportigazgatói állása mentette meg Storckot

Címkék

Bors

Létrehozva: 2017.06.17.

Az első reakció a döbbeneté volt: hogyan lehet a magyar labdarúgás történetének egyik legcsúfosabb kudarca után bizalmat szavazni a szövetségi kapitánynak? De aztán be kell látni, hogy nyilván arról van szó:

Az MLSZ nem tudott volna felmutatni egyetlen elfogadható utódot sem.

Magyar edzőt nem akarnak, aki mégis számításba jöhet (pl. Bódog Tamás, Löw Zsolt, Szabics Imre), még nem kész a feladatra.

Ha kirúgják kapitányként, a sportigazgatói állásából is fel kell állítani Storckot, ezzel pedig beismernék, mekkora hibát követtek el. Így viszont az elkövetkezendő négy vb-selejtezőn a szövetségnek alkalma lesz gondoskodni az új szakemberről, ha Storck netán mégsem váltja be a reményeket.

Példátlan, amit műveltek

Serényi Pétert, az MLSZ korábbi sajtófőnökét kérdeztük arról: mit szól ahhoz, hogy a döntés után az MLSZ nem tartott sajtótájékoztatót, csak a lakájmédia M4 Sport és Nemzeti Sport kapott lehetőséget Csányi Sándor elnökkel interjút készíteni? – Ilyen a világon sehol nem fordulhatna elő. Ha mégis megtörténne, az végzetes lenne az elkövető és a sajtó kapcsolatára. Az orgánumok összezárnának, és minden eseményt, mondjuk az év végéig, bojkottálnának. Ez példátlan. A politikusok részéről sajnos mi már megszoktuk az ilyesmit, de a sportban még nem történt efféle.

Mit szól a döntéshez?

Sallói István, volt válogatott labdarúgó:

– Részint meglepett, részint nem. Ha csak a szövetségi kapitányi posztról kell dönteni, aligha tarthatta volna meg, és nem csupán az andorrai vereség miatt, hanem az Eb óta tartó folyamatok alapján. Viszont ha felállították volna, borul az egész rendszer, az elnökségnek figyelembe kellett vennie Storck sportigazgatói és egyéb állásait is. Ugyanakkor most végérvényesen bebizonyosodott: nem lehet egyetlen emberre ekkora, ilyen sokrétű feladatot bízni. Mi van, ha elcsábítja Storckot a Barcelona? Itt maradunk a működésképtelen rendszerrel.

Csank János, ex-szövetségikapitány:

– Jól döntött az MLSZ. Szerintem a korábbi eljárás volt a helytelen, amikor egy-egy rossz eredmény után azonnal menesztették a kapitányokat. Ha a durva jugoszláv vereség után én is kaptam volna egy második esélyt, kijutottunk volna az Eb-re. Storck a legnagyobb hatalommal bíró szövetségi kapitányunk, érthető, hogy kitartanak mellette. Ha elküldik, azzal az MLSZ elismerte volna, hogy a szövetség hibázott.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője:

– Furcsállom, hogy Bernd Storck az andorrai bukás ellenére maradhatott szövetségi kapitány.

Politikustársánál bőbeszédűbb volt Orbán Viktor miniszterelnök:

– Engem már kevés dolog lep meg, nem ma kezdtem az ipart, meg ezt a világot valamennyire ismerem belülről is. A nemzeti válogatott legutóbbi szereplése egy Moháccsal ér fel, de a helyzet annyival jobb, hogy a király nem fulladt bele a Csele-patakba, mert az MLSZ-nek továbbra is van vezetője. Szurkolok, hogy sikerüljön visszaszereznie azt, amit a vereséggel elvesztett a válogatott.

Egervári Sándor, ex-szövetségikapitány:

– Meglepődve hallottam, hogy mindkét posztján megtartották. De tiszteletben kell tartani az elnökség döntését. Nekem alapvetően az a véleményem, a két poszt nem összeegyeztethető. A hollandok elleni 8-1-es kudarc után én is felhívtam Csányi Sándort, és ahogy illik, benyújtottam a lemondásomat, amit esetemben szó nélkül el is fogadott.

Szövetségi kapitányok a Csányi-érában

Bernd Storck nem csak Csányi Sándor regnálása alatt a leggyengébb győzelmi mutatóval rendelkező kapitány: a legutóbbi tíz válogatottedző mind jobb volt nála. Puskás Ferencig kell visszamenni az időben, hogy olyan szövetségi kapitányt találjunk, aki alulmúlta Storckot: Öcsi bácsi kapitányként 1 győzelmet (25%) és 3 vereséget számlált.

Egervári Sándor (2010–13, 32 meccs)

Győzelmi mutató 50%

Döntetlen 25%

Pintér Attila (2013–14, 5 meccs)

Győzelmi mutató 40%

Döntetlen 20%

Dárdai Pál (2014–15, 7 meccs)

Győzelmi mutató 57.1%

Döntetlen 28.5%

Bernd Storck (2015–?, 21 meccs)

Győzelmi mutató 28.5%

Döntetlen 33.3%