<p>Luvo Manyonga kis híján masszív drogos lett, ehelyett azonban úgy döntött, hogy inkább világbajnok lesz. A dél-afrikai távolugró hosszú utat járt be a vb-aranyig.</p>
Luvo szegény családból származik, nem volt ismeretlen számára az éhezés és a bűnözés világa. Egy mázlija volt, hogy hihetetlen ruganyosságára felfigyelt egy atlétikaedző, Mario Smith. Tizennyolc évesen aratta első sikerét, majd követték az újabb jó eredmények, 2011-ben a világbajnoki ötödik helyével végleg ismertté vált az atlétika világában. Azonban, mivel nem volt rutinja abban, hogy a népszerűséget és a viszonylagos gazdagságot hogyan kell kezelni, hamar rossz útra tért, a pénzt bulikra és drogokra költötte. Utóbbiból a legdurvább fajtát, a metamfetamint kezdte használni, ez az a tudatmódosító drog, amelynek a rajongóiról előszeretettel mutatnak be előtte-utána fotókat a bulvárlapok, a kristály „becenevű” drog, egy-két év alatt teljesen elpusztítja a legjobb fizikumú fogyasztóját is.
A 2012-es olimpia előtt droghasználaton kapták, ami eltiltást vont maga után. Ez volt az óriási szerencséje, ugyanis a kétéves eltiltás elgondolkodtatta, hogy érdemes-e elmerülni a drog világában, megfosztották a pénzkereseti lehetőségétől. Edzőjével, Mario Smith-szel megromlott a kapcsolata, pedig a tréner mindent elkövetett, hogy megmentse tanítványát. Éppen egy konfliktust akartak rendezni, amikor Smith Luvóhoz menet autóbalesetben meghalt.
A távolugró újabb mélypontra került és megint a droghoz nyúlt, de ekkor egy újabb mentor érkezett az életébe Gideon Sam személyében. A Dél-Afrikai Olimpiai Bizottság elnöke ki tudta menekíteni az otthoni környezetből és beprotezsálta egy fővárosi edzőtáborba. Itt lett rá figyelmes John McGrath ír exevezős, testépítő-edző. Ugyan semmi sem szólt mellettük, mégis bevált az együttműködés.
– Nem volt vesztenivalóm – mondta Luvo. – Vagy élek a lehetőséggel, vagy megöl a drog.
A tavalyi olimpián ezüstérmet szerzett, a most zajló világbajnokságon pedig világbajnoki arannyal hálálta meg azok munkáját, akik hittek benne. Huszonhat évesen felért a csúcsra, de ami a lényeg: nem csak az ellenfeleit, de legfőképp saját magát győzte le.
Jennifer Capriati teniszezőnek sem tett jót a korán jött siker, az amerikai játékos 14 évesen lett profi, 16 évesen olimpiát nyert, majd marihuánabirtokláson kapták. Karrierje többször megfeneklett, gyakran meggyűlt a baja a drogokkal, elvonóra is be kellett vonulnia. Tíz évvel az első sikerei után vissza tudott térni. Később bevallotta, hogy a legnehezebb időkben öngyilkossági kísérlete is volt.