<p>Bár a labdarúgó NB I-es csapatok közül rövid ideig szerepelt a Haladásban és Tatabányán is, Horváth László örök szerelme az FTC.</p>
Forrás: Purger Tamás
Amikor 1962 húsvétján a pápai futballcsapat barátságos meccsen 16-1-re kikapott a Fraditól, balszélsőként Horváth László lőtte a vidékiek becsületgólját. Nem csoda, hogy hamarosan zöldbe öltözött, jelenleg is a fővárosiakat szolgálja, a hétéves focisták edzője. Élete csúcsélménye az 1965. június 23-i torinói Vásárvárosok Kupája-döntő, melyen a favorit Juventust 1-0-ra verték. – Mivel egy észak-amerikai túra nézett ki nekünk, lemondtunk a budapesti találkozóról, ám Fenyvesi Máté fejes góljával idegenből is elvittük a trófeát – emlékezett vissza a balhátvédet játszó Api. – A 74. percben Novák Dezső szabadrúgása után kilökték a labda alól Albert Flóriánt, de Fenyvesi betalált. Flóri vehemensen büntetőt reklamált, ám a bíró megnyugtatta: már megadta a gólt.
Az örömmámort kis híján tragédia árnyékolta be: a fradisták repülőgépe Milánóban kényszerleszállást hajtott végre, ugyanis a hajtóműből a levegőben szivárgott a kerozin, ráadásul az egyik szárny füstölt.
– Sietősen kiszálltunk, egyik ideges csapattársunk rá akart gyújtani. Meg sem próbálom leírni, mit kapott Alberttől a kerozingőzben.
Amúgy a döntő felé vezető menetelése során a Fradi kiverte a Bobby Charltonnal, Denis Law-val, George Besttel felálló Manchester Unitedet is. – Az első találkozó előtt két csoportban, londoni átszállással utaztunk Manchesterbe. A biztonság kedvéért papírzsákban ötven kiló kenyeret, felvágottat, szalámit vittünk, mert nem tudtuk, milyen lesz a kinti ellátásunk.
