A 21 éves Rózsa Csilla golfkarrierje szépen ível fölfelé, tavaly szinte végig az Egyesült Államokban versenyzett.
A 2-es számú amerikai versenysorozatban, a Symetra Tourban beceneveden, Csicsiként vagy feltüntetve. A Csilla túl bonyolult volt az angol anyanyelvűeknek?
A Csillát mindig Cecíliának olvasták, azt hitték, elírták. (A Csilla egy magyar költő által alkotott név, náluk nincs változata – a szerk.) De a Csicsit meg tudják jegyezni.
A sorozat mind a 22 állomásán, valamint az LPGA kvalifikációs sorozatában is részt vettél. Mi a legnehezebb benne?
Ez volt a leghosszabb évem, kétszer hat verseny volt egymás után megállás nélkül: utazás, gyakorlás, verseny és minden elölről. Egyszer volt három hét szünetünk. Az év nagy részében beültünk a kocsiba, és jöttünk-mentünk egyik versenyről a másikra. Sokszor 8-10 órát is vezettünk egy nap.
Hol és hogyan tudsz pihenni, állandóan szállodában alszotok?
Felosztjuk a vezetést, de ha a verseny másnapján indultunk a következő állomás felé, az anyósülésen relaxálhatok. Sokszor szállodában aludtunk, volt, hogy ismerősök vendégszobájában, és megtörtént, hogy belebotlottunk magyarokba, akik végül elszállásoltak minket. Rengeteg remek lelkű emberrel találkoztunk.
Csilla legfárasztóbb napja egy 12 órás autós utazással megspékelt nap volt.
– Ideig-óráig elszórakoztatja magát az ember az autóban, de van egy pont, ahol mar az ülés is fárasztó.
De az talán még fárasztóbb volt lelkileg, hogy míg korábban kéthetente haza tudott utazni, most közel tíz hónapit távol volt a szüleitől.
– Februárban utaztam ki, és végül csak karácsonyra tudtam hazajönni. Hosszú év volt, szusszanni sem tudtunk. Ez volt az első évünk ezen a touron, szóval most már tudjuk, mit és hogyan kell tervezni. A jövőben szeretnénk kicsit gyakrabban hazajárni.
Ki szervezi meg az utat, szállást, miegymást?
Caddym, azaz a kísérőm és a barátom leveszi a vállamról ezt a terhet, hogy oda tudjak figyelni az edzésre, versenyekre. De az edzőm is a közelben van, hiszen Floridában van az akadémiája, így ott készülünk a szezon előtt.
Hogyan tudsz kikapcsolódni?
A sok utazás során kézenfekvő a sok olvasás, amit nem is bánok, és megvannak a kedvenc sorozataim, és filmekben is naprakész vagyok. Zenehallgatásnál bejött a rádióval való együtt éneklés, amiben már szintén profi vagyok – na, de csak szerényen. Kondiedzés mellett elkezdtem komolyabban jógázni is, bár még nagyon tanulásban vagyok, de már megtaláltam a békémet benne.
Ilyen életvitel mellett hogyan tartod a kapcsolatot a barátokkal?
A barátaim nagy része szintén golfozó, de aki nem, és ilyen sokáig kihúzta mellettem, az megérti, hogy a munkaszerelmem mivel jár. Szerencsére a mai technológia megkönnyíti a kapcsolattartást, de persze szívesebben ülök le velük egy teára.
Csilla a 49. helyen végzett a sorozatban, a szezon közben sokat fejlődött.
– A szezon első fele sikerült gyengére, de amikor kicsit hozzászoktam a körülményekhez, ráéreztem a játékra és a szezon második része a top 50-be vitt. Mondanám, hogy lehetett volna jobb is, de kellett az év első fele, hogy a második
jó legyen.
Volt az idén olyan, hogy besokalltál, és azt mondtad, uh, most már elegem van mindenből?
Olyan sok új impulzus ért, új tour, új emberek, új helyek, hogy nem volt időm magamba roskadni. Inkább élveztem minden pillanatát, hogy ott lehetek.
Mi a helyzet a tanulmányaiddal?
Most nem igazan van időm másra. A golf az életem, a szerelmem. Később, ha már rendszerezni tudom a mindennapjaimat, majd tanulok valamit, mert igenis sok dologba szívesen belekóstolnék, de most szívemet, lelkemet egy dolognak szentelem.
Mi volt a legboldogabb pillanat az évben?
Amikor a hosszú év után otthon megölelgethettem mindenkit, meg a cicáimat is. De minden napban talál az ember valami varázslatosat, akár egy jó ütést, egy szivárványt az eső után.
És mi a legfőbb terved az idei évre?
Végül nem sikerült egy osztállyal feljebb jutnom, de majd most!