Új kihívással telnek az olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportlövő, Igaly Diána mindennapjai, aki a jövő nemzedékét oktatja. A sikeres skeetesben így is maradt űr, csalódott, hogy nem önszántából intett búcsút pályafutásának. Igaly saját lőterén adott interjút a Borsnak.
Forrás: Knap Zoltán
Hatalmas ez a lőtér. Egyedül tartja karban?
A párommal közösen. Akkora a terület, hogy traktorral nyírom a füvet. A kertet is én csinosítgatom. Két-három órát vesz igénybe hetente, nem egyszerű feladat, de meg tudjuk oldani. A sövényvágás az egyetlen, amit nem mi csinálunk, mert nagyon kikészíti a kezemet.
Úgy hallottam, a fegyverét nem sütheti el más. Miért?
A párunkat sem adjuk kölcsön másnak. Nekem a fegyverem a munkaeszközöm, a társam. Nélküle nem lennék az, aki. Azt megengedem, hogy megfogja más, ám lőni csak én lőhetek vele.
Ön sem „csalja meg” a puskáját?
Nem. Amelyik fegyverrel edzem, azzal versenyzem is. A saját kezemre lett kialakítva, ezt szoktam meg. A puskám végigkísérte az egész pályafutásomat.
A riói olimpia csábította. Tokión nem gondolkodott el?
Nem. Brazíliában nagyon el szerettem volna indulni. Bár ez nem így működik. Rendkívül nehéz felkészülési időszakot igényelt volna az olimpiai kvalifikáció. Közben az utánpótlásprogramom is beindult, így ezt a karrierem elé helyeztem. De nem csak ezen múlott, hogy meghiúsult Rio.
Még min?
Többször befejeztem és újrakezdtem a karrieremet. Sajnos ezt a budaörsi polgármesternek„köszönhetem”, aki több mint tíz éve megnehezíti a munkámat a lőtéren. A sportpályafutásomat is miatta hagytam abba. A legnagyobb fájdalmam pont ez, hogy nem önszántamból intettem búcsút a sportlövészetnek. Amit lehetett, azt elértem, és a lezárást is olyan szépre terveztem, mint az egész karrieremet. Ezt hiúsította meg a polgármester.
Mi okozza a konfliktust?
Erről nem szeretnék beszélni. Nem hiányzik egy újabb per.
De most üzemel a lőtér, és jönnek a tanítványok is. Ezt hogy sikerült elérnie?
Úgy, hogy nem adtam fel. Szembeszálltam. Megalapítottam az Igaly József Lövészklubot. Rendbe raktuk a területet, újjávarázsoltuk az egyébként már több mint ötven éve üzemelô lôteret. Most béreljük, így sokkal többet tudunk fejleszteni.
Az utánpótlás-nevelésben mennyire tud kiteljesedni?
Nagyon megtaláltam magam benne. Ezt igazolja, hogy szép eredményeket értünk el a tanítványaimmal, országos bajnokaim vannak. A lövészet nem olcsó sportág, ezért a párommal igyekszünk minél több terhet levenni a szülők válláról. Lőszert, korongot biztosítok, sőt az oktatásért sem kérek pénzt. Évi három tábort is szervezünk.
Mennyire kell ébernek lenni, hiszen 14 éves gyerekek kezében éles lőfegyver van.
Ne ódzkodjanak a szülők attól, hogy a gyerekük kezében fegyver van. A lőtéren lehet a legjobban megtanulni a fegyelmet, az alázatot, a koncentrációt és a rendszert. Nem a puskát ismerő gyerekekből lesznek a bûnözôk, hanem azokból, akik nem tanulják meg tisztelni a fegyvert. Elhiszik, hogy olyan élesben lőni, mintha a számítógépen csinálnák. Mi mindent elmagyarázunk a helyes fegyvertartásról. A tanoncoknak kell karbantartani a puskáju-kat is, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy tisztelik a munkaeszközüket.
