Különös háttere van Wladár Sándor 1980-as moszkvai olimpiai aranyérmének: 1700 kilométerről is „meghallotta” édesanyja üzenetét, azért tudott nyerni. A Magyar Úszó Szövetség elnöke pólósként sem vallott szégyent.
Forrás: Czerkl Gábor
A 2020-as tokiói olimpia előtt mi a tippje: hány aranyérmet nyernek az úszóink?
Egy vagy két sportolónk által összesen kettőt – tippeli Wladár Sándor.
A saját diadalára miként emlékezik vissza?
Életem eddigi 55 éve során két misztikus élményem is volt. Miután Moszkvában 100 háton ötödik lettem, a 200 hát fináléjában 175 méternél minden erőm elhagyott. Valamennyi testnyílásomon dőlt befelé a víz. Ám mielőtt feladtam volna, édesanyám Budapestről éteri hullámokon azt üzente: „Ne add fel, fiam!” Ettől aztán erőre kaptam, és nyertem.
Az 1980-as a nyugatiak csaknem teljes körű bojkottja miatt szocialista olimpia volt. Mi lett volna, ha az amerikai nagyságok is rajtolnak?
Visszakérdezek: amennyiben a második világháborúban a németek nem esnek neki a Szovjetuniónak, miként alakul Európa és a világ jelene?
Ki fedezte fel önt az úszásnak?
Mivel a gyengébb gyerekeket és a lányokat mindig megvédtem, sokat verekedtem, ezért az édesapám nyolcéves koromban levitt a régi Császárba úszni. Széchy Tamás elutasított, ám amikor lépdeltünk a kijárat felé, visszahívott, és közölte: a járásomat látva felfedezte bennem a tehetséget.
Edzője nem számított könnyű embernek. Hogy jött ki vele?
Sok beszélgetés és egy-egy pofonja hatott. 1979-ben megmondta, azért visz ki Moszkvába, hogy megnyerjem a 200 hátat. Előtte persze büszke voltam arra is, hogy az 1978-as berlini vb-n tizenöt évesen hatodik lettem.
Máig pletykálják, Széchy mellett önt is utálták hazai riválisai.
Így igaz, a Széchy-sikerek féltékenységet váltottak ki, és mivel én voltam a kedvence, a rosszakarat kiterjedt rám is.
Ez 1984-ig tartott, akkor – mindössze 21 évesen – felhagyott az úszással. Miért?
A szocialisták ellenbojkottja miatt nem láttam értelmét a folytatásnak, ráadásul az említett év nyarán meghurcoltak. Keresztanyám, Macskássy Izolda arra kért, vigyem ki kocsival külföldre néhány képzőművészeti alkotását. A határon megállítottak, és egy sötét helyiségben kifaggattak. Elmondtak mindennek, majd bevonták az útlevelemet, lehallgatták a telefonomat is. Ráadásul a Michigani Egyetem ösztöndíjával sem élhettem, Buda István államtitkár megtagadta az amerikai utazásomat.
A víztől azért nem szakadt el teljesen, hiszen a Újpesti Dózsában Görgényi István edző irányításával vízilabda-bajnokságot nyert.
Csakhogy éreztem, nem vagyok tehetséges pólós. Sokkal elégedettebbé tett a karate, abban kék övet szereztem.
