A belgák kerekesszékes paralimpiai bajnoka kegyes halállal vetett véget életének.
Forrás: AFP
Vervoortnál 19 éve állapították meg orvosai a degeneratív gerincbetegséget, és bár onnantól még hosszú ideig sportolhatott, állapota oly mértékben romlott, hogy egy idő után tolószékben kényszerült folytatni a pályafutását. Utóbbi műfajban is remekelt, a 2012-es londoni olimpián arany- és ezüstérmet szerzett, rá négy évre újabb második és harmadik helyezéssel bizonyított.
Aztán szép lassan végleg ágyba kényszerült, fel kellett hagynia a testmozgással, ami bevallása szerint életben tartotta. A sporthős a belgiumi Diest városában 2008-ban aláírt egy nyilatkozatot, melynek értelmében ha úgy dönt, orvosai megszabadítják a szenvedéseitől, és átsegítik a túlvilágra.
Ennek ellenére további tizenegy esztendőn keresztül harcolt tovább. Öt éve olyan erős epilepsziás roham tört rá, hogy a konyhában egy forró vízzel teli edényt magára rántott, és emiatt négy hónapig kórházban kezelték. Egyik utolsó interjújában mesélte, hogy Zenn nevű labradorja vigyázott rá. A kutya egy órával az újabb epilepsziás rohama előtt figyelmeztette a közelgő bajra.
– Ha Zenn nincs, régen feladtam volna – mondta Vervoort, aki kedden kérte az orvosokat a végső közbeavatkozásra. Nem csoda, hogy a kegyes halált választotta, ugyanis éjszakánként húsz perceket aludt, de a nagy dózisban kapott fájdalomcsillapítók ellenére őrjítő fájdalmakkal küszködött, ráadásul mindkét lába lebénult.
