Egyre kényelmetlenebb helyzetben van Aján Tamás

Egészpályás letámadást indított az ARD német közszolgálati televízió „Titkos dopping – A súlyemelés Lordja” című tényfeltáró filmjében megfogalmazott vádak kapcsán az IWF elnöksége Aján ellen. A 13 órás dohai válságülésen Aján elnököt három hónapra felfüggesztették, helyette ideiglenesen az amerikai Ursula Papandrea elnököl.

Emlékeztető gyanánt:

1. az ARD szerint az IWF-vezetés tudtával doppingoltak több ország emelői, a pozitív eredményeket pedig „elsikálták”,

2. az IWF két titkos svájci bankszámlát vezetett, az 5,5 millió dollár (1,6 milliárd Ft) felett csakis Aján rendelkezik,

3. a sportágat Aján tudtával korrupció lengi körül.

Az amerikai szövetség elvárja, a 2016-os riói olimpián levett valamennyi (!) doppingmintát adják át a nemrég létrehozott független doppingellenőrző labornak, az International Testing Agency-nek (ITA), amely vizsgálja meg azokat a dokumentumokat is, amiket az IWF Doppingellenőrző Bizottsága készített a 2008-as és 2012-es ötkarikás vizsgálatokról.

És hát támadja Ajánt az orosz Makszim Agapitov is, aki 2016 óta dolgozik szövetségi elnökként. Azért tért ki a hitéből, mert a 2016-os riói olimpiáról letiltották az oroszokat, és az idei tokiói eseményre is mindössze két versenyzőjük utazhat. 

Agapitov felvetései:

1. Miért dolgozik Aján veje, Ádámfi Attila az IWF általános igazgatójaként? 

2. Vallja be az IWF, milyen összegek felett rendelkezik kizárólagosan Aján?

3. Az IWF miért hunyt szemet azon súlyemelők vétke felett, akik kötelező hollétükről nem adtak jelentést a doppingellenőröknek?

4. Dokumentálja Aján, hogy az IWF Végrehajtó Bizottsága hányszor és mikor tárgyalta a sportág doppingvétségeit?

5. Aján az IWF-vezetés szabálytalanságait most létrehozott tényfeltáró testület munkájában ne vehessen részt.

6. Mivel magyarázható, hogy a 2008-as és 2012-es pekingi, illetve londoni olimpián miként kerülhette el 50 emelő a doppingellenőrzést, noha azon kötelező lett volna megjelenniük?