A magyar ökölvívó szövetség azt hiszi, ha a legjobb amatőrök és hivatásos bokszolók közösen készülnek, ütőképes olimpiai csapat verbuválódhat. Ezt azonban nem mindenki gondolja így.
Forrás: MTI
Alvics Gyula, nemzeti válogatottunk mestere amiatt kesereg, hogy a szuper nehézsúlyban nincs megfelelő tudású bunyósunk. Illetve van: Bernáth Istvánnak hívják, csakhogy ő az Egyesült Államokban építi profi karrierjét. Bernáthot Miamiban értük el.
Nem nyerte el az ön tetszését a szövetségi elképzelés?
Ahogy én látom: a hivatásosak közül Bacskai Balázs, Szellő Imre és jómagam alkalmasak vagyunk arra, hogy versengjünk a 2020-as tokiói olimpiai kiküldetésért. De mindjárt ragadjunk le az edzőpartner kérdésénél. A 2013-as vb előtt az ötvenvalahány kilós Kalucza Róberttel kesztyűztem, mert nem volt nehezebb testsúlyú riválisom. Most sem lenne.
Egyáltalán kereste valaki itthonról olimpiaügyben?
Tavaly nyáron Erdei Zsolt elnökkel telefonon abban maradtam, tisztázzuk kerettagságom feltételeit. Azt ígérte, visszahív, de erre hiába vártam. Harmincéves vagyok, profiként inkább öt évre tervezek előre az USA-ban. Kérdem én: menjek haza úgy, hogy nincs ellenfelem és edzőpartnerem? Persze, ha valaki a magyar szövetségből értelmes ajánlatot tesz, tárgyalhatunk. Jelenleg Miamiban egy kubai kézben lévő étteremlánc szponzorál, kapok családi házat, kocsit már vettek is.
Sokáig Athénban bokszolt. A görögök nem kínálták meg egy esetleges tokiói részvételi lehetőséggel?
Volt erről szó, de nehézkesen alakult állampolgárság-váltásom, így ez az út lezárult. Idehaza felkopott volna az állam görög orvosnő feleségemmel egyetemben, ezért 2019 áprilisa óta az USA-ban élünk. A világhírű edző, Freddie Roche arra ösztökél, maradjak kinn, szervez hivatásos mérkőzéseket számomra.
