Egyetlen győzelem választja el a magyar futballválogatottat attól, hogy jövőre 1968, 1972 és 2016 után negyedszer is Európa-bajnoki döntőben léphessen pályára.
Forrás: Nemzeti Sport/Hegedüs Gábor
Testközelből ismeri az északiakat Juhász Roland, hiszen 2016. június 18-án oszlopos tagja volt a magyar nemzeti tizenegynek, amikor az Eb-csoportmérkőzésén az 1-1-es döntetlen továbbjutást ért csapatunknak.
– Ezúttal is legalább olyan masszív válogatottat kapunk ellenfélnek, mint amelyik Marseille-ben lépett pályára ellenünk – jelentette ki Juhász Roland.
– Akkor, társaimmal együtt úgy éreztük, nem állíthat meg minket a jó erőkből álló ellenfelünk. Óvtak bennünket, mert az angol stílusban futballozó, fizikálisan nagyon erős izlandiak a legkisebb megingásunkat is kihasználták volna. Szerintem ezen a sorsdöntő találkozón sem lesz másként, hiszen a rutinos játékosokból álló társaságnak ez a meccs lehet az utolsó „nagy dobása”.
A Mol Fehérvár szakmai tanácsadója úgy gondolja, hogy a csatát egyetlen jól sikerült megoldás dönti el.
– Lehet az egy Szoboszlai-féle szabadrúgás vagy éppen egy szöglet utáni Willi Orbán-fejes, nekem teljesen mindegy. Kívánom a fiúknak, hogy a találkozó után olyan boldogan ünnepeljenek, mint azt mi tettük Franciaországban – mondta az egykori válogatott védő.
Harminckét éve Bálint László irányításával 3-0-ra nyertünk a szigetországiak ellen, és – ha nem is ekkora különbséggel, de – a volt szövetségi kapitány lát esélyt a sikerre.
– Abban biztos vagyok, hogy az izlandiak hatalmas önbizalommal vetik magukat a küzdelembe – szögezte le Bálint. – És, nem baj, ha emlékezünk arra, hogy ez a vérprofi társaság a 2018-as oroszországi világbajnokságon döntetlent játszott (1-1) Argentínával.
Bálint „Báró” kiemelte, hogy a magyarok az elmúlt időben több figyelemreméltó eredményt is elértek, így Szoboszlai vezérletével, esélyesebbek vagyunk a vendégeknél.
– Nincs okunk a félelemre – folytatta. – Marco Rossi keze alatt szépen formálódik a válogatott, és ez megnyugtató. Ezzel együtt tilos az elbizakodottság, mert kizártnak tartom, hogy valami újdonsággal meglephetnek bennünket a pályán. Mint mindig, remek kondijukra alapoznak, de úgy látom, mostanában egyre puhulnak, és a csapatjátékuk is döcögősebb.
Győzelmet vár Vincze István, aki a magyarok közül elsőként talált az izlandiak kapujába válogatott találkozón. Barátságos meccset vívtak 1988 májusában a Népstadionban, a két nemzet csapatainak „ősbemutatójáról” 3-0-s vereséggel távoztak a vendégek.
– A 16-os jobb oldali csücskénél jutottunk szabadrúgáshoz – emlékezik Vincze Pilu. –Sikerült jól eltalálnom, a jobb felső sarokba csavartam a labdát. Máig büszke vagyok, hiszen történelmet írtam a góllal.
Vincze szerint az akkori, „amatőr szagú” izlandiak tudása meg sem közelítette a mai ellenfelünkét. – Segítségünkre lehet, hogy az északi válogatottak stílusa egy kaptafára készül. Két ékkel próbálkoznak, a szélekről ívelgetik be a labdát. Mi, magyarok sokkal kreatívabbak vagyunk a focipályán.
Lang Ádám szintén pályára lépett Izland ellen az Európa-bajnokságon. Tisztában van azzal, hogy a vendégek nem adják könnyen a bőrüket.
– Emlékszem, hihetetlenül fordulatos összecsapáson harcoltuk ki a döntetlent – mesélte a ciprusi Omonia Nicosia futballistája. – A vendégek akkor is bevetettek mindent, igaz, kissé egysíkúan futballoztak, ívelgettek, keménykedtek úgy, ahogyan ezt ma is teszik majd a találkozón. Nehéz meccs elé nézünk, de nem létezik, hogy ne mi örüljünk a mérkőzés lefújása után.
Ádám nemcsak a jól lövő Gylfi Sigurdssontól, az Everton középpályásától tart, ugyanis valamennyi focistájuk fizikai értelemben kőkemény rivális.
– Mindkét ország labdarúgása sokat nyerhet, ha bejut az Eb-döntőbe. Álomszerű lenne másodszor is Európa-bajnokságon futballozni.