Tiszavirág életűnek bizonyult a Szuperliga. Az egész futballvilágot megrengető kezdeményezés két nap alatt a porba hullt, de így is lesznek hatásai a közeljövőre nézve.
Habár az angliai népharag két nap alatt elsöpörte a Szuperliga megalakulását, a 12 óriásklub (Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Tottenham, Atlético Madrid, Barcelona, Real Madrid, Juventus, Inter, Milan) kezdeményezése minden bizonnyal erős hatással lesz az európai foci jövőjére.
A koronavírus miatt hatalmas veszteségeket elszenvedő egyesületek nem titkoltan a bevételeik növelésére szerették volna létrehozni a különcök bajnokságát, ami a Bajnokok Ligája 2024-től induló átalakításával tulajdonképpen meg is fog valósulni. 32 helyett 36 csapat szerepel majd ezentúl a csoportkörben, ahol mindenki legalább tíz meccset játszik a korábbi hat helyett. Ezzel egy időben a tévés jogdíjak növekedni fognak, a sztárcsapatok pedig a mostani 75 százalékánál is nagyobb részesedést kaphatnak majd a haszonból.
– A tendencia továbbra is azt vetíti előre, hogy az UEFA ezeknek a topgárdáknak próbál kedvezni, és végső soron a legrangosabb európai kupasorozat egy Szuperligává fogja kinőni magát előbb-utóbb. Amennyiben a két sorozat külön-külön létezett volna, az is csak pár évig tartott volna, mivel ugyanazért a célért küzdenek a felek – árulta el a Borsnak Szabados Gábor sportközgazdász.
További érdekes kérdést vet fel, hogy az elszakadással próbálkozó klubok elnökei a dugába dőlt puccskísérlet után miképp tudnak hitelesek maradni a nemzetközi szövetségben.
– Többen minden bizonnyal távozni kényszerülnek, hiszen hatalmas csorba esett a hírnevükön
elképzelhető, hogy Florentino Pérez, a Real elnöke is megbukik. Bár az üzleti életben egy effajta próbálkozás nem tűnik kirívó esetnek –zárta a szakember.