Nyírbátorban készült az olimpiára, hogy minél többet lehessen betegeskedő édesanyja közelében a válogatott asztaliteniszező, Majoros Bence, aki nehéz szívvel, pénteken kel útra a japán fővárosba.
Majoros Bence hónapokkal ezelőtt, Dohában szerzett olimpiai kvótát az asztaliteniszezők egyéni olimpiai világselejtezőjén. Óriási volt az öröme, hiszen akkor még úgy nézett ki, hogy egyedüliként képviseli majd a magyar férfi pingpongozókat az ötkarikás játékokon.
– Szerencsére lesz még egy fiú az utazók között, hiszen Szudi Ádám is megszerezte vegyespárosban az indulás jogát – kezdte a beszélgetést Bence. – Örültem neki, mert kezdetben azt hittem, szurkolhatunk egymásnak Tokióban.
Azóta változott a helyzet, ugyanis a koronavírus-járvány terjedése miatt a japán rendezők zárt kapus versenyeket engedélyeznek csak, ráadásul még a szabadnapos sportolók sem léphetnek be a csarnokokba, hogy szurkoljanak egymásnak.
– Bevallom, ez annyira nem zavar, hiszen az elmúlt egy évben csak nézők nélküli versenyeken indultam – fejtegeti Bence. – Úgy gondolom, nem is olyan nagy baj, hogy az olimpián sem lesznek drukkerek. Legalábbis, nekem nem.
Majoros az elmúlt hónapokban feltűnt Budapesten, Németországban és nagyon sűrűn szülővárosában, Nyírbátorban tréningezett, ahová barátja, a szintén válogatott kerettag, Szita Márton is elkísérte.
– Tudom, könnyebb lett volna a németeknél vagy a válogatott társaimmal együtt készülni, de mivel édesanyám súlyos beteg, nem akartam távol lenni tőle – mondta Bence. – Persze Ochsenhausenbe is elutaztam, hiszen a szerződésem oda köt. Teljes erőbedobással végeztem az edzéseket, hiszen az olimpiára készültem, de alig vártam, hogy befejezzem, és hazautazhassak anyukámhoz.
Majoros pénteken felül a repülőre és a magyar olimpiai csapat tagjaként elutazik Japánba. Úgy mondja, fájó szívvel hagyja itthon beteg édesanyját, de egy profi sportolónak el kell viselni a nehézségeket is.
Mindent megbeszéltem a mamámmal. Bátorított, utazzak el, ne törődjek semmivel, csak teljesítsek úgy az olimpián, ahogyan azt elterveztem. Arra kért, jó játékkal ünnepeljem Tokióban a huszonnegyedik születésnapomat
– búcsúzott Bence.