Bemutatták a Szilágyi Áronról készült Egy mindenkiért című dokumentumfilmet. Ebből kiderül, hogy a kétszeres olimpiai bajnok kardvívó olyan koncentrált, befelé forduló egyéniség, hogy nem igazán beszélget az ellenfeleivel.
Muhi András Pires 80 perces mozija egy teljes olimpiai ciklust ölel fel, a rendező 2017 és 2020 között követte Szilágyit és társait, akikkel több, mint 15 országot járt be. A filmben betekintést nyerhetünk az edzésekbe és világversenyekbe éppúgy, mint a kétszeres olimpiai bajnok esküvőjébe vagy az otthonába.
– Aki ismer, az tudja, hogy nem kedvelem a reflektorfényt, győzködni kellett, hogy ennyire megmutassam magam és a mindennapjaimat – mesélte Áron, aki kiemelte, hogy mélypontok is voltak a közös munka során. – A lipcsei világbajnokság volt a legsúlyosabb, ahol a nyolcaddöntőben kiestem, de ugyanúgy ott volt az arcomban a kamera. Ha csak annyit mondok, hogy zavart, akkor nagyon visszafogott voltam.
Ellenfele szerint lehetne barátságosabb
A filmben Szilágyi olasz vetélytársa, Aldo Montano is megszólal. Elmondja, nagyon tetszik neki a magyar stílusa, mert nagyon tisztán vív, de azért egy kicsit többet is barátkozhatna.
Versenyen nem szeretek barátkozni, mert minden idegszálammal a feladatra koncentrálok, nem szeretném, hogy kibillentsenek az összpontosításból. Kifejezetten zavar, amikor az ellenfelem csapkod és kiabál a bíróval, ezt próbálom kerülni, de néha én is nehezen uralkodom magamon
– magyarázza Áron, aki sporttörténelemre készül, hiszen sorozatban három olimpián még egyetlen kardvívó sem szerzett aranyérmet egyéniben a világon.
