Ki volt az első olimpikonunk, aki megharapta az aranyérmet? Kinek a beceneve Csibi? Milyen volt egyenként 177 mesés győzelem?
Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk, ha ellátogatunk a Millenárisra, a Világraszóló Bajnokaink – 177 mesés győzelem olimpiatörténeti kiállításra, ahol a sportereklyék, személyes relikviák, különleges történetek mellett, valamennyi olimpikonunk pályafutását megismerhetjük és egy kicsit mi magunk is belekóstolhatunk a felkészülés izgalmaiba, nehézségeibe és küzdelmes örömeibe – írja a Metropol.
Az üzenőfal, ahová bárki felírhat néhány gondolatot, üzenhet vagy éppen fejet hajthat sportolóink teljesítménye előtt, már most tele van.
A kiállításra belépő először a Magyar delfinnek becézett Hajós Alfréddal „találkozik”, aki az 1896. évi nyári olimpiai játékokon, az első újkori olimpián Athénban a 13 °C-os tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es , mind pedig az 1200 m-es gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét.
Gyurta Dani úszósapkája és nadrágja is vitrin mögött van. 2012-ben, a londoni döntőben, ebben a szettben szerezte meg a magyar úszócsapat első aranyérmét 200 méteres mellúszásban, és közben új világcsúcsot döntött 2.07,28-as időeredménnyel.
Számos olimpikon megtisztelte a tárlatot azzal, hogy aláírta a róla készült fotót a helyszínen. Cservenyák Tibor, olimpiai bajnok vízilabdázó - később sikeres edző - a Metropol fotósának a kamerája előtt dedikálta egykori képmását.
Keleti Ágnes egy élő legenda: a 100 esztendős Nemzet Sportolója a legidősebb még élő magyar olimpiai bajnok. Idén januárban róla nevezték el az UTE tornacsarnokát is.
Az aktív sportolástól 1980-ban, moszkvai olimpiai győzelme után vonult vissza Magyar Zoltán. A lólengés újító világklasszisa a Magyar-vándor elemmel, vagyis az orsó és a szökkenő vándor nevű technikai elemekkel lepte meg a pontozóbírókat és a sportágat.
Az interaktív úszómoziban korabeli felvételeken végignézhetjük akár Székely Éva Helsinkiben szerzett aranyát, de újra átélhetjük egy legenda születését, amikor Egerszegi Krisztina 1988-ban a szöuli olimpián a női 200 méteres hátúszás döntőjét, 14 évesen, az utolsó 50 méteren óriási hajrával, egy testhossz előnnyel ért a célba, és olimpiai csúccsal megnyerte a finálét. Magunkban egyszerre kiabáljuk Vitrayval a ma már szállóigévé vált mondatot: „Gyere Egérke, gyere kicsi lány!”
A koronavírusban elhunyt olimpiai bajnok sportlövő, Igaly Diána emléke és teljesítménye előtt is tiszteleg a tárlat azzal a kabalamacival együtt, „akit” Diána felmutatott a dobogón.
A tárlaton egy 5 küldetésből álló Bajnok Akadémia pályát is teljesíthetünk.
Ne hagyd ki!
Világraszóló Bajnokaink – Interaktív kiállítás: július 21.–október 10., Millenáris
