Késely Ajna hamar rájött, hogy víz és víz között hatalmas a különbség.
Kedves vendég és egyben veszélyes ellenfél érkezett a szegedi Maty-éren megrendezett nyílt vizes országos úszó bajnokságra. A gyorsúszó Késely Ajna a csempézett medencéből kirándult a szabadba, a természetes vízbe.
– Amikor az egyik klubedzésen megkérdezték tőlem, hogy lenne-e kedvem elindulni a szegedi nyílt vizes bajnokságon, szinte nem is gondolkodtam a válaszon – mondta a BVSC versenyzője. – Miért ne, hiszen a víz a medencében és a szabadban is víz, úszni megtanultam, tíz kilométert pedig szinte minden edzésen leúszok. Rajta, mondtam, elindulok.
Ajna a hazai világbajnokság után – akarta vagy sem – pihenőre vonult, a koronavírus megálljt parancsolt számára. Szerencsére nem gyűrte le, csak a kötelezően előírt szünetet kellett letöltenie a negatív tesztet követően.
– Belekóstoltam a nyílt vízi úszásba, de nem szerettem bele – jelentette ki a medencében többszörös Európa-bajnoki érmes Késely Ajna is. – Bevallom, egy hét covid-kényszerpihenő után nem igazán találtam bármi jót is a kétórányi tempózásban. Végül hatodik lettem tíz kilométeren és a szenvedés segített felfedezni a négyszáz gyors összes szépségét.
Késely Ajna elárulta, számára nagyon félelmetes volt, hogy az életéért is küzdni kellett. Mint mondta, jól úszik, de ebben a versenyszámban annak az úszónak, akiben nem rejtőzik egy kis erőszak nem sok esélye van a "túlélésre", a győzelemre. Kapott néhány pofont.
– Nekem, a zöldfülű újoncnak is megmutatták a lányok, mi fán terem a nyílt vízi úszás. Test-test ellen küzdöttünk, néha még egy-két sallert is kaptam. Ráadásul, frissíteni is kellett úszás közben, ami nem kis kihívás annak, aki még soha nem próbált úszás közben enni vagy inni. Hamar rájöttem, ez nem az én versenyszámom, de, ha már itt vagyok, nem adom fel. Célba értem, végül is megküzdöttem az életemért – mondta nevetve Ajna.
A közeledő római úszó Európa-bajnokságra készülő gyorsúszó hozzátette, már visszazökkent a minden napi munkába, Bernek Péter edző irányításával készül Rómára.
– Remélem, előbb-utóbb teljesen utolérem magam, behozom a lemaradást, amit a korona okozott. Edzőtáborba megyünk, dolgozni fogok, és előre tekintek.