Gyerekeit is megtanítaná pecázni Lőrincz Viktor
Több mint 800 ezer horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy folyópartra. Ezúttal az újonnan megválasztott másik nagykövettel, az olimpiai ezüstérmes birkózóval, Lőrincz Viktorral beszélgettünk.
Bár elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni nagykövetként az első horgászversenyén az olimpiai ezüstérmes birkózó, Lőrincz Viktor és ötkarikás győztes testvére, Tamás, a fivérek így is ellátogattak a Maconkai-víztározóra, ahol átvették a nagyköveti felkérésüket.
– Nagyon megtisztelő, hogy ránk gondolt a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ). Örömmel vállaltuk a felkérést – fogalmazott a Borsnak Lőrincz Viktor.
Szerelem volt első látásra
A visszavonult, jelenleg a válogatottnál edzőként dolgozó klasszis a kezdetekről is mesélt lapunknak. Elárulta, akárcsak a birkózást, a pecát is a bátyja, Tamás miatt szerette meg. Gyerekként együtt jártak a tópartra, és mondani sem kell, szerelem volt első látásra.
Egyik birkózó barátunk édesapjának volt egy horgásztanyája Cegléden, ő csábított ki minket a tópartra, körülbelül 12 éves lehettem. Onnantól kezdve szinte minden nyarunkat ott töltöttük Tomival. Hajnalban keltünk, a biciklinkre ragasztottuk szigetelőszalaggal a botokat, hogy le ne essenek tekerés közben
– mesélte Viktor. – Ez a szenvedély azóta sem hagyott alább. Egyre jobban beleástam magam a horgászat rejtelmeibe, mindig újabb és újabb célokat tűztem ki magam elé. Most az a vágyam, hogy 30 kiló feletti pontyot fogjak.
A jelenlegi rekordom 28 kilogrammos, ezt szeretném megdönteni.
A tóparton nagy a versengés a tesómmal, szerencsére én vezetek, neki „csak” 26 kilósat sikerült eddig fognia.
Saját csapat
Az újabb kapitális pontyokra várniuk kell, ugyanis edzőként talán még leterheltebbek, mint versenyzőként: gőzerővel készülnek a válogatottal a párizsi olimpiára, addig pedig minden idejüket ez teszi ki. Az viszont biztos, csapaton már nem kell gondolkodniuk, ugyanis Viktor már alapított egyet.
A Wrestling Carp Team csapat ötlete az én fejemből pattant ki. Én terveztettem meg a logót, és már egyenruházatunk is van. A brigád létszáma még szerény, mindössze három tagból áll. A feleségem, Vivien, Tomi és én vagyunk benne, de kezdetnek nem rossz
– tette hozzá a tokiói olimpián ezüstöt szerző birkózó.
Együtt a parton
Bár a horgászcsapat teljes jogú tagja a kiváló birkózó párja, Vivien, a csinos édesanyát nem a pontyok hozzák lázba.
– A gyönyörű természetet, nyugodtságot szereti, ezért gyakran elkísér a vízpartra. De azért fogott már egyszer-kétszer botot a kezében – tette hozzá a fiatalabbik Lőrincz. – Nem ijed meg, ha kapás van, szépen fárasztja a halat, egyedül szákol, és már az etetőrakétát is profin tölti. Szóval, szép lassan horgász válik belőle.
A csapat hamarosan bővülhet, ugyanis Viktor lassan négyéves kislánya, Anna és másfél éves kisfia, Áron is örökölheti édesapja szenvedélyét.
Nem szeretnék erőltetni semmit. A legfontosabb, hogy a természetben legyenek, a friss levegőn. Nem vagyok az a túrázós típus, de a vízpart olyan nyugalmat áraszt, hogy ott tudok igazán kikapcsolódni. És nem csak én. Vivin is ezt látom. Persze ha Anna és Áron kedvet kap, akkor szívesen mutatok nekik egy-két trükköt, de nem az a cél, hogy versenyhorgászt faragjak belőlük
– zárta Viktor.
