A korábbi nyilatkozatok megerősítették, Sallai Roland ezen a nyáron kész elhagyni a Freiburgot és magasabb szintre lépne a pályafutásában. Olaszországból a Bologna mutat komoly érdeklődést, a Bajnokok Ligája indulást kiharcoló csapat azonban könnyen vakvágány lehet.
Sallai Roland a tavalyi szezonjában minden eddiginél többet játszott a Freiburgban a német élvonalban. A magyar válogatottban szintén kulcsember, az Európa-bajnokságon a szakértők és a szurkolók által is ő volt a csapat legjobb játékosa. Nemrég Jochen Saier, a német klub sportigazgatója sem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a 27 éves futballista eligazoljon a nyáron.
Sallai a legszívesebben a Premier League-be menne, viszont nyitott egy olaszországi kalandra is. Eddig egy konkrét klub érdeklődéséről lehetett hallani, a tavasszal Bajnokok Ligája-indulást kiharcoló Bologna szívesen látná a soraiban. A kék-piros mezes együttes elsőre észszerű ugródeszkának tűnhet, ám közel sem lenne garantált a kezdőcsapatba kerülése.
A klub az ötödik helyen végzett a nemrég befejeződött bajnokságban, legutóbb 1981-ben ért el ennyire kiemelkedő eredményt. A sikeredző, Thiago Motta azonban rögtön távozott és a Juventus felé vette az irányt. Az új vezetőedző Vincenzo Italiano lett, aki az elmúlt három évben a Fiorentinát menedzselte.
Italiano a 4-2-3-1-es formáció híve volt a lila mezes együttesnél, emellett a 4-3-3-as taktikai hadrendet preferálja. Ez Sallainak mindenképp jól jön, ugyanis ezzel meglenne a posztja a szélen és nem kellene szárnyvédőként mozognia.
A váltás mégiscsak kockázattal járhat, mivel Sallai posztjain több remek játékos van. A probléma abból adódik, hogy jelenleg a jobb és baloldal is igencsak telített a klubnál, ráadásul kvalitásokban szintén magas szintet képvisel. Sallai első számú posztriválisa a helyi kedvenc, Riccardo Orsolini lehet. A 27 éves futballista 2018 óta játszik a Bolognában, rúgótechnikája és bal lába egészen különleges. Eredményesség szempontjából Orsolini jobb választás, mint Sallai (tavaly 10 bajnoki gól a hárommal szemben), mentalitása miatt azonban már többször bajba került a klubnál.
A másik oldalon ott lehet Dan Ndoye, akinek nevét mi is megtanulhattuk az idei Európa-bajnokságon a Svájc-Magyarország összecsapáson. Ndoye húzóembere volt Murat Yakin válogatottjának, és nagyszerű tornán van túl. A tavaly nyáron a Baseltől érkezett szélső a statisztikák alapján nem mutatott kiemelkedőt (1 gól és 2 gólpassz), játéka azonban kiszámíthatatlan, mindkét lábával egyaránt ügyes, mindkét szélen képes zavart okozni a védelemben és főként a rövidpasszos futballban remekül tud összejátszani a társaival.
Rajtuk kívül a kispadon ott van Jens Odgaard, aki szintén a jobb és a bal oldalon is bevethető, a nagy reményekkel igazolt, ám eddig csalódást okozó Jesper Karlsson (balszélső) és az újonnan igazolt jobb oldali középpályás, Emil Holm. Utóbbi azonban inkább védekező szellemű szélső, így ők elférhetnek egy csárdában Sallaival.
Sallai esetében az is elképzelhető, hogy támadó középpályásként bizonyíthat, ott a sérüléséből lábadozó Lewis Ferguson, valamint Karlsson lehet a riválisa. A magyar válogatott számára jó hír lehet, hogy a tavaly alapember Alexis Saelemaekersre végül nem tartott igényt az új edző, Italiano, így a belga válogatott a nyáron visszatért az AC Milanhoz.