Marco Rossival fotózták a Márton-ikreket, családi titkokat árult el az olimpiai bajnok Viviana
Magyarnak érzi magát és magyarul is gondolkodik az olimpiai bajnok Márton Viviána. A 17 éves, Spanyolországban élő taekwondós itthon ünnepelte győzelmét.
Egy ország zárta szívébe egy csapásra az ikertestvérével, Luanával együtt a sporttörténelem első magyar olimpiai bajnok taekwondózóját, miután a 18 éves Márton Viviána a döntőben legyőzte szerb ellenfelét, majd a nővérek együtt ünnepeltek a magyar és a tenerifei zászlóval. Az ikrek azóta is népszerűek itthon, nem véletlenül, Viviana a sportág első magyar olimpiai, Luana pedig világbajnoka. Közös Facebook-oldaluk is lett, a Márton-ikrek a héten például Marco Rossival, a fociválogatott szövetségi kapitányával fotózkodtak. Sőt, a kritikusoknak is üzentek, akik támadták a nemzeti csapatot a németek elleni 0-5 után.
A legkönnyebb drukkolni a győztesnek, a csapat mellett állni minden körülmények között az igazi szurkolói magatartás. Hajrá magyarok!
- írták az ikrek a kép mellé.
A lányok szeptember elejéig kaptak kimenőt, s azóta újra edzenek. Viviana biztos benne, nem elégszik meg azzal, hogy Párizsban aranyérmes lett.
Folytatni kell, ahogy Luanával eddig is tettem. Jöhet bármi, de ha még egy aranyérmet szerzek, akkor ismét nagyon boldog leszek
– mondta korábban a Borsnak a tinédzser, aki származásáról is beszélt.
- Spanyolországban születtünk, és jól is vagyunk ott, de belül mindig magyarnak éreztük magunkat. Én személy szerint összevissza gondolkodom spanyolul és magyarul. Mikor melyik könnyebb. A tesómmal egymást közt magyarul beszélünk. De ha ott vannak a spanyol barátaink, átváltunk a nyelvükre
- árulta el Vivi, aki azért nem egy súlycsoportban versenyez a testvérével, mert nem szerettek volna egymás ellen küzdeni.
- Mi már kiskorunkban sem szerettünk együtt versenyezni. Ennek a fő oka, hogy nem egy, hanem két aranyat szeretnénk. Ha mégis összekerülnénk, az biztos kemény meccs lenne, de nem tudom, ki nyerne. Én vagyok az erősebb, de ő taktikusabb.
A testvérek kapcsolata igen erős. Kérdéses, hogy vajon ez mindig így volt-e:
Mindig jóban voltunk. Amikor kicsik voltunk, nyilván több balhé volt, de a vitákat mindig rendezni tudtuk.
