Erdei Zsolt már gyakorol, tízezrek előtt fog énekelni a Republic együttessel
Harmincöt éves lesz február 23-án a Republic együttes, amelynek születésnapi koncertjéről nem hiányozhat egy másik műfaj királya. A kemény öklű, aranytorkú ökölvívó, Erdei Zsolt is fellép a bulin.
Erdei Zsolt, aki mind az amatőrök mind pedig a profik között világbajnok lett, kemény ütései mellett zeneimádatáról is nevezetes. Az ütéseire legfeljebb már csak az edzéseken van szüksége, amikor a tanítványait okítja erre az igazán férfias, szép sportra. De nem tagadja, hogy a mai napig szívesen énekel, mi több teszi ezt napi szinten, például a fürdőszobában a zuhany alatt.
- Most viszont fordult a kocka, komoly dolgok elé nézek – újságolta a Borsnak Erdei Zsolt. - Tudtam, hogy közeledik a születésnapja az egyik kedvenc hazai zenekaromnak, a Republicnak, de arra nem számítottam, hogy én is szerephez jutok.
Erdei Madár elárulta, ő is színpadra áll a népszerű együttessel. Azóta naponta gyakorol, próbálgatja a hangját, memorizálja a szöveget.
- Ahogy a mesében, mint a farkas, krétát szopogatok, hogy simává váljon a rekedtes hangom – mondta nevetve. - De félre a tréfával, nagyon komolyan készülök, hiszen a sok ezer ember előtt dalra fakadni, nem kis kihívás. Persze, annak idején megszoktam, hogy rengeteg néző van a csarnokokban, de azért a muzsika egy másik kávéház.
Hozzátette, nagyon örül a meghívásnak, hiszen a 'Szállj el kismadár' című sláger összeforrt vele, ugyanis profi karrierje során ez a nóta volt a bevonuló zenéje.
- Nem ezzel kezdtem, de az akkori menedzseremre hallgatva lecseréltem a másik nótát, ami amúgy sem tetszett igazán. Ha már Madár vagyok, úgy döntöttünk, az első profi meccsemen Debrecenben legyen ez a zeném. Bevált, soha nem váltam meg tőle.
Erdei Zsolt az Apostollal is fellépett
Erdei emlékeztetett arra, hogy egy másik együttes, az Apostol is a szíve csücske. Velük már ki is próbálta magát a színpadon.
- Valahonnan megtudták az apostolosok, hogy szeretem a számaikat, és megkerestek egy nóta erejéig. Választhatták volna bármelyik számukat, mert szinte valamennyit kívülről tudom. Maradtunk a „Nem tudok élni nélküled”-nél, és el kell mondanom, hogy jó nagyot bakiztam már a szám elején. Egy fél ütemmel korábban léptem be, kezdtem el énekelni, még szerencse, hogy a profi zenészek lekövettek és visszavezettek a helyes ritmusba. Jó volt, élveztem és már alig várom, hogy újra dalra fakadhassak. Most a Republic „tagjaként”
