Tóth Dávid celebműsorok után a sportághoz visszatérve lett a kajakosok szövetségi kapitánya.
A médiában, a celebvilágban tett kitérője után, november óta a kajakos szakág szövetségi kapitányaként dolgozik Tóth Dávid. Az olimpiai ezüstérmes, világbajnok sportolóból lett szakvezető a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt többek között a népszerű tévéműsorokban vállalt szerepeiről, de elsősorban természetesen az elképzeléseiről, a terveiről, a magyar klasszisok helyzetéről (Kozák Danutától Kopasz Bálintig), és arról is, hogy aggódik a mieink számára nagyon kedvezőtlen tendencia miatt az olimpiai kvóták tekintetében.
Ami Tóth Dávid elmúlt hat évét illeti, messzi vizekről evezett vissza a kajakhoz, hiszen olyan tévéshowkban szerepelt, mint például az Exatlon, a Dancing with the Stars, az Ázsia expressz, sőt, Nagy Ő is volt.
"A média világa, úgy mondanám, izgalmas kaland volt. Az Exatlonban hozzám hasonlóan több neves sportoló, több olimpiai bajnok is szerepelt, büszke is vagyok az ott elért eredményre. Az Ázsia expresszt kimondottan élveztem, bármikor újra belevágnék.
A Nagy Ő kétségtelenül kilóg a sorból, ma már jobban meggondolnám, vállaljam-e. Amikor a tévében mentek ezek a műsorok, zrikáltak eleget, de ma már ez nem téma.
Nem szerepel a terveim között, hogy a közeljövőben ismét valamelyik tévéműsorban bukkanjak fel. Örülök, hogy sikerült visszaevezni a sporthoz, a kajakozáshoz" – mondta a szövetségi kapitány.
A szakmai kérdésekkel kapcsolatban Tóth elmondta például, hogy "a világ tán két legjobb kajakosa", Kopasz Bálint és Varga Ádám közül legalább egyiküket beültetné a ngyes csapathajóba is. Reménykedik benne, hogy többszörös olimpiai bajnoknőink közül Csipes Tamara 2026-ban visszatér és még a két évvel későbbi, Los Angeles-i olimpián is részt vehet; azt viszont kérdésesebbnek érzi, hogy Kozák Danuta is meg akar-e még újulni.
Tóth Dávid nem titkolta, aggódik az országonként megszerezhető olimpiai kvóták számának újabb (hatról négyre) csökkentéséről szóló hírek hallatán.
"Mit mondhatnék? Valóban, évek óta nem jó az irány. Az ezredforduló környékén általános fejlődés jellemezte a kajak-kenut, volt olyan világbajnokság, amelyiken elérte a százat a nevező nemzetek száma. Ez a szám durván másfél évtizede csökkenésnek indult, s ami még nagyobb baj, a kajak-kenu az olimpiai programban is pozíciókat vesztett, tizenkettőről tízre, ezen belül férfikajakban ötről háromra csökkent a döntők száma. Az összesen elérhető kvóták száma szerencsére nem változik Párizshoz képest Los Angelesre.
Érthető a nemzetközi szövetség, az ICF törekvése, hogy minél több ország jusson ki az olimpiára, de Magyarországra nézve valóban kedvezőtlen lenne, ha hat helyett csupán négy kajakos kvótát lehetne országonként megszerezni
– mondta Tóth Dávid a Magyar Nemzetnek.
A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatod el.