"Nyoma sem volt rosszullétének" - a gyászoló barátnő idén még találkozott Sterbinszky Amáliával
Másfél hónapja még semmi baja sem volt, aztán csütörtökön egy koppenhágai kórházban váratlanul elhunyt minden idők legnagyszerűbb magyar kézilabdázónője. A 74 éves korában meghalt Sterbinszky Amália barátnője a Borsnak beszélt az utolsó találkozásról.
„Tragikus tavasz” – így jellemezte ezt az évszakot Mocsai Lajos, a Magyar Kézilabda Szövetség örökös elnöke, aki Vasas klubedzőként, szövetségi kapitányként egyaránt maradandót alkotott. Pár nap leforgása alatt két Vasas-klasszis, előbb Bujdosó Ágota, majd csütörtökön Sterbinszky Amália hunyt el. Előbbi 81, Amália pedig 74 éves korában távozott az élők sorából.
A legenda közeli ismerősétől megtudtuk, agyi vérrög okozta Sterbinszky halálát. Hirtelen rosszul lett dániai lakhelyén, Helsingörben, ahol természetgyógyászati magánklinikát működtetett. A mentő még élve szállította a koppenhágai kórházba, de kómájából agyműtétjét követően már nem tért magához. Dánia is gyászolja, hiszen ott dolgozott a felnőtt és junior női válogatott edzőjeként.
Amál maga volt a megtestesült tökéletes játékos. Edzésmunkájával példát mutatott, alapvető szerepet játszott az 1982-es BEK-győzelmünkben a Vasassal, amit - mint edzőtől - az angyalföldi klubvezetés elvárt tőlem. Annak köszönhetően, hogy egy lábáról elrugaszkodva 74 centis volt az emelkedése, átlövései félelmetesnek számítottak
– jellemezte Mocsai Sterbinszkyt.
Ha kell, irányítóként szolgálta a Vasast, taktikai érzéke, lövőkészsége maga volt a tökély. Joggal választották meg a XX. század legjobb magyar játékosának, és nevezték el róla a Vasas-sportcsarnokát.
"A sors furcsa fintora, hogy meghalt, noha életének jelentős részét embertársai gyógyítására áldozta" – tette hozzá az edzőzseni Mocsai.
Sterbinszky egykori csapattársa, Lelkesné Tomann Rozália február közepén Hévízen beszélgethetett utoljára az elhunyttal. Ott, ahol a Roziról elnevezett kézilabdázó csarnokot felavatták. Tőle megtudtuk, legenda másfél hónapja még egészséges volt.
Nyoma sem volt rosszullétének, jókat vihorásztunk, mert évtizedekig ez volt a szokásunk. Fitt volt, a lehető legegészségesebben élt. Nehéz elfogadni azt, hogy nincs többé. Vele igazán jóban voltam a pályán kívül is, együtt szereztük meg például annak idején a jogosítványunkat
- mondta a Borsnak a csapattárs.
Csulikné Bozó Éva a válogatottban együtt küzdött Sterbinszkyvel.
"Egymást váltottuk, mert amikor ő távozott a Vasasba a Fraditól, akkor igazoltam én az FTC-hez. A válogatottban a pályán kiegészítettük egymást, hol ő volt az irányító, én pedig átlövő – és fordítva. Örökké emlékezetes számomra az 1975-ös, a Szovjetunióban rendezett kijevi vb. Azon én nem játszottam, de a tévében láttam, amint Amál sziporkázó játékával óriási meglepetésre megvertük a házigazdát 12-10-re. Balszerencse, hogy 10-9-re kikaptunk az NDK-tól, így a bronzérem jutott válogatottunknak" – emlékezett Csulikné.
Sterbinszky Amália kiváló pályafutása
Olimpia: bronzérmes, Montreal (1976)
Világbajnokság: ezüstérmes (1982), bronzérmes: (1971, 1975, 1978)
Tizenegyszeres magyar bajnok, öt alkalommal magyar gólkirály, kétszeres dán bajnok, 9 alkalommal Magyar Kupa-győztes, az 1982-es BEK első helyezettje, háromszor az év legjobb magyar játékosa, 2020-ban a XX. század legjobb magyar női kézilabdázónőjének választották meg.
