Szabó Györgyöt a legtöbben csak Füves Gyuri bácsiként ismerik. Ő egy abból az alig két tucat emberből, aki a gyógynövényeket a legjobban ismerik hazánkban. Az idős úr tanácsait orvosok és gyógyszerészek is kikérik.
Ma Magyarországon alig 20-25 olyan ember van, aki őseitől kapta szellemi örökségül a gyógynövények tudományát. Ezek egyike Szabó Gyuri bácsi, aki nagyanyjától tanulta a füvek ismeretét és szeretetét, s aki maga is mindennap élvezi a gyógynövények áldásos hatását.
A nagymama 1865-ben született, és Sajókazinc javasasszonya volt. Kilenc unokája közül Gyurkának adta át a tudást, hogy melyek a gyógyító növények, melyiket mire lehet használni, mikor és hogyan kell szedni. Több mint 150 féle gyógynövényt ismer és alkalmaz. Gyógyteái sokféle bajra adnak enyhülést, még a cukorbetegeken is tud segíteni.
Ezzel a teakeverékkel lett ismert az óceánon túl is. Gyuri bácsi a tavasz beköszöntével gyógynövénygyűjtő túrákra indul a Bükkben. Az itt szedett gyógynövények hatóanyag-tartalma rendkívül magas, az országos átlagnál több napsütés és a település fekvése miatt. Minél magasabban él a gyógynövény, annál alacsonyabbra nő, így koncentráltabb a hatóanyagtartalma.
A fáradhatatlan füvesember a gyógynövények hatásairól tart előadást az ország különböző városaiban, könyvet ír és egészségnaptárt szerkeszt. Közben pedig tanítja lányát, Lopes-Szabó Zsuzsát, hogy majd ő vigye tovább a család szellemi örökségét.
Gyuri bácsi milyen teát iszik, hogy ennyi elfoglaltság mellett is mindig fitt és mosolygós?
Mindennap 6-8 féle teát iszom, ezeket: csipkehús, galagonya virágos hajtásvég, kisvirágú füzike, fürtös men-ta, mezei katáng, fehér akácvirág, tejoltó galaj, tyúkhúr és diólevél. Mindig másból, mikor melyikből, egy-egy bögrével.
Lánya mellett hányan és kik segítik a munkáját, hogy a gyógynövények ismerete tovább hagyományozódjon?
Szerencsére már elég sokan segítik a napi teendőket, vannak fitoterapeuta végzettségűek, és vannak, akik egyéb téren erősítik a csapatot.
A teák és teakeverékek mellett mostanában megjelentek a gyógynövénytinktúrák is. Ezeknek ugyanolyan hatása van, mint a teáknak?
Nem, a tinktúrákban 20-30 százalékkal több a hatóanyag, mert a vízben és az alkoholban oldódó hatóanyagok is benne vannak.
Milyen a kapcsolata az orvosokkal és az étrendkiegészítő-gyártókkal? Ezt azért kérdezem, mert sokan ész nélkül kapkodják azokat a szintetikus pirulákat, amelyek hatásáról nincsenek meggyőződve, a természet kincseivel viszont nem élnek.
Az étrendkiegészítő-gyártókkal nincs kifejezett kapcsolatom, de egyre több orvos keres és hallgat meg. Többen voltak, akik a személyes tanácsadásaimat is végighallgatták és jegyzeteltek. A gyógynövénygyűjtő túráinkra nemcsak orvosok, hanem gyógyszerészek is járnak, szerencsére egyre többen.
Tapasztalja-e, hogy az emberek elfordulnak az orvosi kezelésektől, csalódnak a gyógyszerekben, és inkább a természettől várnak enyhülést?
Dr. Bernáth Jenő 2013-ban újra kiadott könyvében, a Termesztett és vadon termő gyógynövényekben van egy, a WHO által végzett, 2011-ben készült felmérés. Ebben azt említik, hogy a német lakosság 80 százaléka már kipróbálta a kiegészítő gyógymódokat, és 49 százalékuk már rendszeresen használja ezeket, köztük a gyógynövényeket is.
Milyen érzés egy ország Gyuri bácsijának lenni?
Jó érzés, de mindenképpen nagy felelőséggel jár.
Meddig lesz még tiszta természeti lelőhelyük Magyarországon a gyógynövényeknek?
Ameddig a nemzeti parkok léteznek, addig biztos lesz.
Hogyan alkalmazzuk a főzeteket?
A gyógyteák éhgyomorra szívódnak fel a leggyorsabban, ezért a vízhajtó (nyírfalevél, bodza, tejoltó galaj) és a tisztító hatású teákat (aranyvessző, csalán, dió) reggel vagy a főétkezések után 3 órával javasolt inni. A hashajtó és a nyugtató teákat lefekvés előtt ajánlott elfogyasztani.
Az azonos betegségre ható gyógynövényeket össze lehet keverni, mert ezek fölerősítik egymás hatását. De a különböző betegségekre ható növények kioltják egymás hatását. A gyógyteákba ne tegyünk se cukrot, se citromot, és melegen kortyoljuk el! Mindig frissen, kézmelegen igyuk! A gyógynövények virágát, levelét, hajtásvégét forrázzuk le, 3 grammnyit – egy csapott evőkanálnyit – 2,5 dl tiszta vízzel, és lefedve hagyjuk állni 15-20 percig. Ha megfeledkezünk róla, és egy óránál tovább ázott a növény, akkor nem szabad meginni.
A gyökereket, kérgeket és a terméseket főzni kell, általában 5-10 percig. Hideg áztatással készítjük a nyálkatartalmú növényekből a teát. A csipkebogyót is hideg vízben áztatjuk 5-6 órán át, a fehér fagyöngyöt 12 órán át. Nem szabad a gyógyteák készítéséhez fém eszközöket használni, mert egyes gyógyhatásokat semlegesít a fém. Se a teaszűrő, se a csésze ne legyen fémből!
Bizonyos teák fogyasztása után szünetet kell tartani. Ha diófalevél-teát iszunk hat hétig, akkor azután hat hétig ne fogyasszuk azt! Ha megelőzésképpen, hetente csak 2-3 alkalommal fogyasztjuk a gyógyteákat, akkor nem szükséges szünetet tartani.
A gyógyteákat az orvos által felírt gyógyszerekkel együtt is lehet alkalmazni, sokszor éppen kiegészítő terápiaként ajánlják a gyógynövénykúrát. De a gyógyszer és a tea elfogyasztása között el kell telnie legalább két órának, és figyelni kell arra, hogy például az orbáncfű lassítja a szívgyógyszerek felszívódását, csökkenti a fogamzásgátló tabletták hatékonyságát.
A betegségek megelőzésében is jó szolgálatot tesznek a gyógynövények, ha heti 2-3 csészét iszunk egy-egy teából. Hogy mikor melyik szervünkre érdemes figyelnünk, ahhoz ad támpontokat az egészségnaptár. Gyuri bácsi azt javasolja, hogy naponta mindig más teát igyunk, egy növény hetente egyszer kerüljön sorra.
