Molnár Anikó sok mindent megélt már. Habár most biztos párkapcsolatban él, megtapasztalta, milyen konfliktusok származnak abból, hogy a nôk és a férfiak nem értik meg egymást.
A mai férfiak elkényelmesedtek, de ezt mi, nők, magunknak köszönhetjük az egyenrangúsági törekvésünkkel. Finoman szólva is kicsesztünk magunkkal.
Azzal, hogy elkezdtünk emancipálódni, annyit értünk el, hogy a férfiak azt mondják, szálljunk be a család anyagi fenntartásába, de azért a női szerepünk maradjon meg. Neveljük a gyerekeket, főzzünk éjjel-nappal, biztosítsuk a tiszta, rendezett otthont, a megfelelő szexet, és persze a karrier területén is hozzuk a maximumot. Nem azzal van a baj, ha egy nő a munkáján keresztül megvalósítja önmagát, hanem azzal, hogy rosszul vannak felosztva a feladatok.
A férfiak legtöbbje magával van elfoglalva, pedig egy nőt – a napi robot közben – akár egy-egy kedves szóval, gesztussal le lehet venni a lábáról. Mintha nem érzékelnék a nő lényegét, hogy mire vágyik…
A férfiak sajnos nem tudják, hogyan kell udvarolni egy nőnek. Én kiegyensúlyozott párkapcsolatban élek, de ha újra el kellene kezdenem randizgatni, akkor lehet, hogy bajban lennék.
Szépségszalonban dolgozom, nők vesznek körül, és sokat panaszkodnak, hogy a férfiak nem udvarolnak nekik. Nem figyelnek rájuk, ha pedig meghívják őket vacsorázni, kifizettetik velük az éttermi számla felét. A pasik többsége – tisztelet a kivételnek – a nagyvonalúságot hírből sem ismeri. Sok nő panaszkodik arról is, hogy a férjük más nőknek udvarolgat, nem vesz részt a családi életben, de közben elvárja, hogy a nőjük száz százalékot adjon bele a kapcsolatba. Rossz esetben pedig otthagyják őket egy másikért…
Ahogy mindenkinek, nekem is voltak rossz tapasztalataim. Sokan azt mondják rólam, hogy engem mindenki elhagyott, megcsalt – és bár valóban előfordult, hogy később tudtam meg, hogy más nő is a képben volt –, minden kapcsolatomnak én vetettem véget.
Az egyik legérdekesebb esetem egy sportolóval esett meg, aki elment szórakozni a csapattársaival, és azt mondta, hogy mivel inni fog, hajnalban menjek el érte. Ez volt az utolsó beszélgetésünk, immár hat éve. Soha többé nem láttam…
Ugyanakkor tartom: a férfiak azért lettek tiszteletlenek a nőkkel szemben, mert ilyenné tettük őket. A legtöbb nő elvárja, hogy a párjuk legyen gazdag, tartsa el, biztosítsa az átlag feletti életet. Mindez a férfiaknak pedig komoly lelki terhet jelent, főleg ilyen gazdasági helyzetben, ami manapság van.
Egyszóval, újra meg kellene tanulnunk egymást tisztelni, újra meg kellene értenünk a másikat. Mert lássuk be, a férfiak nők nélkül, a nők pedig a férfiak nélkül nem tudnak élni.
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!
