Mindenki élt már át stresszes helyzeteket, ki többet, ki kevesebbet. A stressz olyan állapot, amelyet akkor élünk meg, ha korábban nem tapasztalt élethelyzetbe kerülünk.
Leegyszerűsítve: ha napokig idegeskedünk valami miatt, akkor azt nevezhetjük stresszes állapotnak. A stressz amellett, hogy biokémiai folyamatokkal jár a testben, komoly károkat okozhat: ingerlékennyé tesz, megterheli a szívet, fáradtságérzetet okoz.
Nem véletlenül, hiszen stressz hatására testünk gyakorlatilag lemerül: a vitaminok és az ásványi anyagok is gyorsabban ürülnek a szervezetből.
Szervezetünk mellett a tudatunk is kompenzálni próbálja a tartós feszültséget, általában valamilyen figyelemelterelő módszerrel. Ezek között lehet a túl sok alvás, a túlzásba vitt szórakozás vagy az evés.
A stresszevés persze nem csak fejben dől el, ilyenkor szervezetünk bizonyos biokémiai folyamatok miatt is kívánja, vagy épp nem kívánja az ételt.
Több tanulmány is kimutatta: a stresszevők hajlamosabbak az elhízásra és nagyobb arányban fogyasztanak magas kalóriatartalmú nassolnivalókat, sokszor ugyanazt a faja terméket. Gondoljunk bele: nincs nagy különbség a stressz miatti dohányzás vagy a nassolás között, a motiváció ugyanaz: figyelemelterelés és kompenzáció.
Mi lehet a megoldás stresszevés ellen? Első és legfontosabb: kerülni kell a tartós stresszhelyzeteket. Persze könnyű mondani, hiszen egy a munkából eredő stressz vagy egy idegesítő főnök nem cserélhető le csak úgy. Ilyenkor érdemes életmódot, vagy végső esetben munkahelyet váltani, de a sport, jóga, relaxáció vagy egy pszichológus is segíthet.
Ha ezek sem segítenek, nassoljunk zöldséget és gyümölcsöt! Egyrészt egészségesek, másrészt segítenek pótolni a stressz során szervezetből kiürülő vitaminokat és ásványi anyagokat. Ezek közül a C- és E-vitamin, a folsav, a magnézium, a cink, szelén és a béta-karotin pótlása a legfontosabb.
Egyen narancsot, banánt, almát, dióféket, mandulát, sárgarépát, paprikát, brokkolit, avokádót, zöldborsót, tonhalat.
