Rákkezelés után is anyává válhatnak azok a fiatal nők, akiknél a sugárkezelés vagy kemoterápia előtt eltávolítják, utána pedig visszaültetik az egyik petefészket vagy annak egy részét.
A Koppenhágai Egyetemi Klinika munkatársai által végzett kutatás során ezzel a módszerrel minden harmadik, rákkezelésen átesett nő legalább egy gyereknek adhatott életet. A tudósok eredményeiket a Human Reproduction című szaklapban mutatták be.
Annette Jensen és kutatótársai 41 dán nő adatait értékelték ki, akitől petefészekszövetet vettek, majd azt – átlagosan 33 éves korukban – visszaültették. A kezelés nem növelte a rák visszatérésének esélyét, mint ahogyan attól korábban egyes szakértők tartottak. A nők közül 32-en akartak teherbe esni. Közülük tízen legalább egy gyermeket szültek – a kutatók ide számolták azt a nőt is, akinek terhessége a tanulmány idején a harmadik harmadban járt. Összességében 14 gyermek fogant meg természetes úton vagy a megtermékenyülést segítő kezelés után.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőttek a fiatalkori rákbetegség túlélési esélyei. A rákellenes terápia ugyanakkor terméketlenné is tehet. Hogy ez megváltozzon, a termékenység megőrzése egyre inkább a modern rákterápia részévé kezd válni. Eddig gyakran petesejteket fagyasztottak le, amelyek kinyeréséhez általában 10-12 napos előkezelésre volt szükség – írják a szakértők tanulmányukban.
Csak néhány éve folytatják az orvosok azt a gyakorlatot, hogy a kemoterápia vagy sugárkezelés előtt eltávolítják az egyik petefészket vagy annak egy részét, lefagyasztják a szöveteket és később visszaültetik a páciensbe. Ilyen kezelés után a dán kutatók szerint világszerte több mint 36 gyerek született már. Ahhoz viszont, hogy az eljárást teljesen sikeresnek értékeljék, még kevés ismerettel rendelkeznek. A szövetbeültetésen átesett 41 nő közül háromnál tért vissza a rák a transzplantáció után. Ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy összefüggés lenne a visszaesés és a kezelés között – írják a tudósok.
– Egyre nő a jelentősége a termékenység megőrzésének a rákellenes kezelések során, mivel egyre több fiatal nőt kell gyógyítani – mondta Christian Thaler, a Német Reprodukciós Orvostudományi Társaság vezetője. Elmondása szerint a klasszikus módszer azonban nem a petefészekszövet, hanem a megtermékenyítetlen petesejtek kriokonzerválása (fagyasztása). – Mindig ez az elsődleges választás – fogalmazott a kutató, hozzátéve, hogy a petesejtek lefagyasztása régóta alkalmazott és biztonságos módszer. – A petefészekszövetek transzplantációja ezzel szemben még mindig kísérleti módszer, és csak kevés gyermek született ennek köszönhetően. Attól tartok, hogy az eljárást a sikeres egyedi esetek miatt túlértékelik.
