Tényleg nem sportolhatok? Nem szabad háziállatot tartanom? Ez lelki eredetű betegség? – több tévhit is van az asztmával kapcsolatban, ami megnehezíti a betegek és a családtagjaik életét.
Világszerte közel háromszázmillió asztmás beteg van. Ennek legrosszabb tünetei a légzési nehézségek és az erőfeszítés lélegzetvétel közben, valamint a fuldokló érzés. A legtöbb asztmás beteg Ausztráliában, Új-Zélandon és Angliában él, míg a legkevesebb Indonéziában, Romániában és Albániában fordul elő.
A betegség oka nagyrészt még ismeretlen, úgy tűnik azonban, hogy a fejlettebb országokban gyakoribb. Érdekes példa erre, hogy a német újraegyesítés után feltűnő volt a különbség: Keleten jóval ritkábban fordult elő, mint Nyugaton. Mára azonban már majdnem kiegyenlített ez az arány.
Annak ellenére, hogy sokan szenvednek ettől és több orvosi kutatás is foglalkozik vele, számos tévhit kering a betegséggel kapcsolatban. Nézzük, melyek a leggyakoribbak.
1. Mindig lélektani ok váltja ki
Néhány évtizede még ez a nézet volt érvényben. Ma már biztosan tudni, hogy ez nem pszichoszomatikus betegség, mivel a boldogságban és harmóniában élő emberek is szenvednek ettől. Az asztma megjelenése mögött mindig van egy genetikai hajlam – mondja Albrecht Bergner német tüdőgyógyász. Ezenkívül vannak még olyan kiváltó okok is, amelyek felerősíthetik a gyulladást a hörgőkben.
A klasszikus allergiás asztmát például leggyakrabban a pollenek és a poratka okozza. A nem allergiás asztmát pedig a hideg vagy a meleg levegő, egyes szagok, a testmozgás vagy a mentális stressz. Mint minden más egészségügyi problémát, az allergiát is negatívan befolyásolja a stressz, de az, hogy egyedül emiatt alakult ki a betegség, sok tény cáfolja – mondta a tüdőgyógyász.
2. Akkor kell kezelni, amikor rohama van
Amikor a beteg érzi, hogy jön az allergiás roham, egyszerűen hozzáfér az inhalátorhoz – ilyesmi lehet a kívülállók előtt a kezelés lényege. Az asztmát azonban nem csak akut állapotban kell kezelni.
A hörgők állandó gyulladását naponta kell kezelni gyógyszerrel. A betegnek semmilyen körülmények között nem szabad csökkentenie vagy abbahagynia az adagját azért, mert tünetmentesnek érzi magát. A kezeletlen asztma életveszélyes lehet.
3. A dohányosok betegsége
Az elsődleges asztmának semmi köze nincs ahhoz, hogy a beteg dohányzik-e vagy sem – állítja a tüdőgyógyász. Azoknak az embereknek a többsége, akit az orvos asztmával diagnosztizál, nem dohányzik, és egy asztmás az esetek többségében nem szokik rá a cigire. A passzív dohányzás azonban rontja a beteg állapotát.
Annak a feltételezésnek, hogy a dohányzás váltja ki az asztmát, rendszerint a krónikus obstruktív tüdőbetegségből (COPD) ered, ami az asztmának szinte a testvére. Azonban ennek is számos oka van a cigarettázáson kívül.
4. Az asztmás nem tarthat háziállatot
Az, hogy semmi esetre sem tarthat állatot a beteg, túlzás. Aki nem allergiás asztmában szenved, annál általában nem probléma, ha van szőrös vagy tollas kisállata.
Amennyiben azonban az allergiateszt azt mutatja ki, hogy valamelyik állatra, például a macskára allergiás, akkor azt a fajtát nem szabad tartania. Neki a tengerimalacok, egerek, hörcsögök és nyulak tartása sem ajánlott. Szőr és tollak nélküli háziállatokat azonban tarthat, például teknőst vagy halat. Viszont van bizonyíték arra is, hogy annak is van védő hatása, ha kisgyerek mellett kutyát vagy macskát tartanak. Aki háziállatok mellett nő fel, annál jóval kisebb eséllyel alakul ki asztma vagy szénanátha.
5. A tél jobb a betegek számára
Ez a megállapítás főként azokra érvényes, akiknél a növényi pollenek indítják be az asztmás tüneteket. A poratkára érzékenyeknek sokkal rosszabb az őszi, téli időszak. Ráadásul sokaknak rosszabbodnak a tünetei a zárt terek fűtött, száraz, meleg levegője miatt, és a légúti fertőzések is gyakoribbak télen.
6. A korral általában magától megszűnik
Mivel ennek a betegségben mindig van egy genetikai oka, bármely életkorban előfordulhat, úgyhogy ez egy téves megítélés. Bár a tüdőgyógyász szerint a gyerekek ötven százaléka tünetmentessé vált a pubertáskor után, ez nem jelenti azt, hogy eltűnt a betegség.
Ilyen esetben szerencsére elmúlnak a tünetek, de a betegség megmarad, így bármely életkorban újra előfordulhat. A becslések szerint a tünetmentes betegek 33 százaléka esik vissza később, általában az élet utolsó harmadában.
7. Az asztmás nem sportolhat
Ez egy nagy tévhit! Sokan attól félnek, hogy a fizikai aktivitás fokozza a kellemetlen tüneteket. De ennek éppen az ellenkezője igaz. Számos vizsgálat szerint a rendszeres testmozgás erősíti az immunrendszert és jobb lesz tőle a légzésfunkció. Fontos, hogy sportolás közben szükség szerint szabályozzák az intenzitást és legyenek kitartóak. Kedvező számukra a futás, gyaloglás, túrázás, tánc, kerékpározás és az úszás is.
Természetesen tisztában kell lenniük azzal, hogy hol és mikor mennek sportolni. Pollenszezon idején például nem ajánlott számukra a szabadban kocogni, viszont egy edzőteremben használhatják a futópadot. Az úszók pedig lehetőleg klórmentes vízbe menjenek, hogy ne irritálja a hörgőiket ez a vegyi anyag.
8. A hosszú repülőút veszélyes a számukra
Szerencsére már elmúltak azok az idők, amikor az asztmások életminősége ennyire korlátozva volt. A hosszú távú repülőút ma már nem probléma a számukra – mondja Bergner. A száraz, légkondicionált levegő ellen segít, ha sok folyadékot isznak. A súlyos rohamokkal küzdőknek segít a további oxigénellátás, amihez a kezelőorvos ad igazolást, így felviheti magával az asztmaspray-t a járatra.
