<p>Közelít a járvány, de még mindig érdemes beadatni a védőoltást. A vírusokkal szemben így védekezhetünk, de az influenzával kapcsolatban számos tévhit is terjed.</p>
Tévhit:Vitaminokkal megelőzhető
Aki sokféle vitamint szed rendszeresen, az is elkaphatja a vírust. Az influenza ellen nem elég vitaminokkal, gyógynövényekkel védekezni. Sokan a tünetek jelentkezésekor kezdik el marokszámra kapkodni a C-vitamint, de ez ekkor már nem sokat segít. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód mind-mind gyengítik a szervezet védekezőrendszerét. De ennek ellenkezője nem feltétlenül elég a fertőzés kivédésére, azonban segít a gyorsabb gyógyulásban.
Tévhit:Antibiotikumot kell szedni
Csak bakteriális fertőzés esetén hatékonyak az antibiotikumok, viszont az influenzát vírus okozza. Sokan azt várják, hogy az orvosuk írjon fel valamit, amitől jobban lesznek. De sajnos nincs olyan gyógyszer, ami ezekből a betegségekből kigyógyít. Tízből csak egy esetben indokolt valójában, de a tüneteket kezelni lehet. A feleslegesen szedett antibiotikum viszont nagyon káros hosszú távon, ugyanis a baktériumok alkalmazkodnak, és rezisztenssé válnak a gyógyszerekkel szemben.
Tévhit:A védőoltás nem biztonságos
Az országban több mint egymillió ember kapja meg évente a védőoltást, ezért óriási tapasztalat áll rendelkezésre. Az oltás jól tolerálható, eltekintve az oltás helyén jelentkező esetenkénti kisebb fájdalomtól és duzzanattól. Ritkán azonnali típusú allergiás reakció, mint például csalánkiütés, vizenyő, hörgőszűkület, az egész szervezetet érintő allergiás reakció is kialakulhat, amelyet a leggyakrabban az oltóanyagban nyomokban ott maradó tojásfehérje okoz.
De az sem igaz, hogy a beoltottak többé nem betegedhetnek meg influenzában. Előfordul ilyen, ez azonban nem jelenti azt, hogy az oltás nem hatásos. Semmilyen oltóanyag nem nyújt százszázalékos védettséget. Az egyéni érzékenység miatt nem mindenkinél történik meg a megfelelő immunválasz, viszont az a beoltott, aki mégis megbetegszik, annál sokkal enyhébb lefolyású a betegség.
Tévhit:Megvéd a szájmaszk
A légúti szervek vírusai, mint például az influenza is, nagyon fertőzőképesek. Már amikor tüsszentünk, akkor is különféle méretű részecskéket engedünk a levegőbe – a legnagyobbak szinte előttünk zuhannak a föld felé, a közepesebb méretűek egy méternyivel messzebb haladnak, a kisebbek alkotta vírusfátyol viszont akár tíz méterre is eltávolodhat, ami azt jelenti, hogy egy óvatlan tüsszentéssel egy teljes szobát megfertőzhetünk. A szájmaszk pedig pont a nagyobb darabokat fogja csak fel. Ajánlott viszont a rendszeres kézmosás és szellőztetés.
Tévhit:Betegek a hidegtől leszünk
Hiába télen gyakoribb a járvány, nem a hidegtől leszünk betegek. Ha ez így lenne, az eszkimók mindig betegek lennének. Persze az igaz, hogy hideg időben könnyebb elkapni a vírusokat, ugyanis a lehűlt nyálkahártya érzékenyebb, fogékonyabb a fertőzésekre. De az is igaz, hogy nagyon hideg időben sok vírus nehezebben terjed.
Tévhit:Ha elkaptuk, másodjára nem fogjuk
Sajnos az sem igaz, hogy influenzaszezonban csak egyszer betegedhet meg az ember. Ha valaki egyszer már elkapta a vírust, nem jelenti azt, hogy védett lenne a további fertőzés ellen. Egy szezonon belül is többféle influenzavírus-törzs fertőzhet, tehát ha megkaptuk az egyiket, minden esélyünk meglehet, hogy egy másik megbetegítsen. Ha kicsit jobban leszünk, újra dolgozni kezdünk, a legyengült szervezetünk viszont még fogékonyabb egy újabb fertőzésre, és egy másféle légúti betegséget okozó vírus támadhatja meg.
Tévhit:Csillapítani kell a lázat
A legújabb orvosi ajánlások szerint még a magas láz sem okoz semmilyen kárt, ráadásul segíti a gyógyulást, ezért fejlett országokban, Kanadától kezdve Anglián át Hollandiáig már évtizedek óta nem csillapítják rutinszerűen a lázat. 2011 óta hazánkban is ez a szakmai irányelv, csak lehet és ajánlott akkor, ha például a gyermek vagy idős ember közérzete nagyon rossz.
Minden betegség, így az influenza hátterében is lelki okok állhatnak – mondja Novák Lajos, a Bijó Központ természetgyógyásza. – A tünetek, a láz, fejfájás, gyulladások akkor jelentkeznek, amikor már kifelé megyünk egy lelki konfliktusból. Ezek lehetnek munkahelyi vagy otthoni gondok, gyerekek esetében is inkább a szülőket kell kezelni, illetve az óvodai, iskolai közösségben kell a lehetséges konfliktusok végére járni. A betegség azt is jelzi, hogy ideje pihennünk, leállnunk a megfeszített tempóval. A tüneteket nem elnyomni kell, hanem ki kell feküdni a betegséget és hagyni, hogy végbemenjen a folyamat.