Gondolatok a kert tervezéséhez

Akiknek már kész kertjük van, nekik is hasznos lehet az áttervezésen gondolkodni, hiszen teljesen kész sosem lesz egy kert, mindig lesznek olyan részei, amelyeket finomítani lehet, esetleg kezdenek egyes részei elöregedni és az ifjításon kell gondolkodni.

Nagyon fontos, hogy első lépésként kitaláljuk a kert, az egyes kertrészek funkcióját, hiszen később ezek alapján lehet azok esztétikáját, növényesítését megtervezni. 

Bogyósokat a gyerekeknek 

A gyermekek által legintenzívebben használt részek elhelyezkedése, kialakítása minden kertben kulcskérdés. Célszerű olyan helyet választani, amely a házhoz, teraszhoz minél közelebb esik és fontos, hogy erre a részre a ház felől a rálátást semmi se akadályozza. Általában a ház mögötti részen célszerű a gyerekek játszórészét kijelölni, amely az utca zajától, a kíváncsi tekintetektől minél messzebb esik, akár a szomszéd felé sövénnyel is lezárhatjuk ezt a részt, hiszen várhatóan itt lesz a kertben a legintenzívebb élet, itt fogják gyermekeink – és így vélhetően mi is – a legtöbb időt tölteni. Praktikus, ha tudunk némi árnyékot biztosítani számukra, de semmiképp se tervezzük ide a kert legnagyobb fáit, hiszen nincs is annál kellemesebb, mint a gyermekekkel együtt sütkérezni a napon. Ideálisnak tekinthető, ha a gyermekjátszótér harmada árnyékosabb, míg nagyobb része napos felületből áll.

Erre a részre sem szúrós, sem mérgező növény használata nem javasolt, és gyümölcsfák sem, hiszen a lehullott gyümölcsre érkező darazsak kellemetlen élményeket okozhatnak. Kevés helyen használt, de követendő példa azonban a gyümölcstermő cserjék (ribiszkék, josta, fekete berkenye, szeder, som) ültetése. Akár térhatárolóként, sövénynövényként is alkalmazhatóak, terméseik egészségesek és a gyerekek nagyon szokták értékelni, hogy ők saját maguk szedhetnek gyümölcsöt. Ráadásul ezen bogyós gyümölcsöknek komolyabb növényvédelmi problémájuk sincs és nem teremnek olyan sokat, hogy a felesleges gyümölcs gondot okozzon. Ha gyümölcstermő cserjék mellett döntünk, arra mindenképpen figyeljünk, hogy a kert más részére ne ültessünk valamilyen hasonló, de nem ehető cserjét! 

Egybe vagy külön?

A zöldséges- és gyümölcsöskert elhelyezése sokszor áll viták kereszttüzében, hogy hova is kerüljön, egyáltalán szükséges-e ezen kertrészeket a díszkerttől megkülönböztetni; véleményem szerint külön kell kezelni őket. A zöldségeskertre általában a kert egyik hátsó, eldugott sarkát szoktam javasolni, amelyet érdemes a díszkerti résztől valamilyen módon elszeparálni, akár egy kisebb sövénnyel, növényágyással vagy kerítéssel. A veteményes ugyanis a legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet a kert legdekoratívabb része, furcsán néz ki például, amikor tavasszal a díszkertben már szépen zöldell a gyep, de a zöldségeskertben még csak a megásott talajfelszínt látjuk...

Ha ez egy elzárt részen helyezkedik el, nem zavaró, de a gyepes részbe beágyazva nem túl dekoratív látvány, ráadásul a különböző zöldségek sem mutatják mindig a legjobb formájukat. A paradicsom például egy esős nyáron sajnos sokszor már a kertben elkezd rothadni, ami könnyen elronthatja a díszkert élvezetét. De az őszi időszak is lehet problémás, amikor a hirtelen lehűlés, fagy következtében a maradék paprika, paradicsom tönkremegy... Természetesen egy folyamatosan ápolt zöldségeskertben megelőzhető az ilyen problémák nagy része, azonban megfelelő elhelyezéssel biztosan nem lesz kellemetlen élményekben részünk. Sajnos több olyan kertben is jártam, ahol bár a díszkert gyönyörűen ápolt volt, a teraszról egyenesen a túlérett, rothadó paprikákat láttuk, ami nem volt a legcsodálatosabb látvány…

Teher lehet a sok gyümölcs

A gyümölcstermő növények elhelyezése is mindig nagy kérdés, már az is, egyáltalán legyen-e külön gyümölcsöskert, vagy a díszkert növényeivel keverve alakítsunk ki egy vegyes kertet. Erről már nem annyira szigorú a véleményem, mint a zöldségesről, azonban sok tényezőt kell figyelembe venni, hogy az ideális megoldást megtaláljuk. A gyümölcstermő növények lehetnek kimondottan nagyok, fa méretűek, de sokkal kisebb cserjék is. Náluk is számolni kell azzal, hogy bár az év nagy részében nagyon szépen mutatnak, lehetnek kevésbé dekoratív, problémás időszakaik is, például a termésérés és -hullás vagy a növényvédelmi bajok miatt. 

Amikor gyümölcsfát telepítünk, tisztában kell lenni az igényeinkkel, lehetőségeinkkel. Egy családi ház kertjébe nem célszerű olyan mennyiségű vagy fajtájú gyümölcsfát ültetni, amelynek a termését nem tudjuk saját magunk elfogyasztani, feldolgozni. A gyümölcsfelesleg problémáját bizonyos határok között persze barátok, rokonok segítségével meg lehet oldani, azonban egy határon túl már teherré válik a fán maradó vagy éppen lehullott gyümölcs. A legtöbb gyümölcsből ugyan kiváló pálinka készíthető, azonban egyre kevesebb háznál élnek ezzel a lehetőséggel.

Amikor egy gyümölcs túlérik, megpuhul, lehullik, elkezd rothadni, különböző rovarok jelennek meg rajta és ez szintén nem túl esztétikus látvány, ráadásul gyakran erős szaghatással is jár. Ezért a díszkerti részbe kizárólag annyi és olyan gyümölcsfát érdemes ültetni, amelynek a termését akkor is mind el tudjuk fogyasztani, fel tudjuk használni, amikor már nagyobb fa lesz és bőven hoz termést. A héjas gyümölcsök (dió, mandula, törökmogyoró, gesztenye) egy kicsit kivételek ezek alól, hiszen termésük jellege miatt a rothadás és a rovarinvázió kevésbé veszélyezteti őket.

Régebben gyakori megoldás volt, hogy egy terasz vagy kerti kiülő mellé gyümölcsfákat ültettek, hogy árnyékot adjanak. Azonban a fák jellege miatt ez sokszor problémássá válik, hiszen a lehulló termés vagy a növényvédelmi kezelések korlátozhatják például a terasz használatát, kényelmetlenné tehetik azt. Ilyen helyekre sokkal célszerűbb olyan díszfákat választani, amelyek nem hoznak termést, nem szemetelnek, így a burkolt felületek is tisztábban tarthatóak. Hasonló okok miatt nem javasolt kocsibejárók, garázslejárók mellé sem gyümölcsfák telepítése, hiszen nem túl jó móka az autóval összegyúrt gyümölcsmaradványok szedegetése sem.

Gond, ha potyog

Amikor a kertet tervezzük, számolni kell a növények későbbi méreteivel is. Itt elsőként a fákra kell gondolni, hiszen akár gyümölcs-, akár díszfa telepítésben gondolkodunk, nagyon nagy méretbeli eltérések lehetnek az egyes változatok között, ráadásul a fák méreteik folytán fogják később kertünk képét is meghatározni. Díszfák között az egészen törpe bokorfáktól a kimondottan óriás fákig hatalmas a választék. Nincs ez másképp a gyümölcsfáknál sem, bár ott azért inkább a kisebb-közepes méretű fák vannak többségben.

Az egyes fajokon belül is léteznek alacsonyabb és magasabb növésű fajták, de a cseresznye, meggy, kajszibarack inkább nagyobb méretű koronát nevel, míg a legtöbb alma, körte, őszibarack inkább alacsonyabb, kisebb koronájú fa lesz. Ezért például egy őszibarackot nem szabad árnyékot adó faként ültetni, hiszen kis mérete és koronájának metszésmódja arra nem teszi alkalmassá, míg egy cseresznye a nagyméretű, zárt koronájával már komoly, árnyákot adó faként is szóba jöhet (természetesen itt sem szabad elfelejtkezni, hogy a lehulló gyümölcsökkel szemetelhet).

Sok esetben nagyon jó szolgálatot tehetnek a különböző gyümölcsfák díszváltozatai, például a japán díszcseresznyék, a kínai díszkörték vagy a díszalmák is, ezek ugyanis tavasszal csodálatos virágorgiával ajándékoznak meg, később azonban termést egyáltalán nem, vagy csak nagyon aprókat hoznak, így olyan felületek mellé is bátran ajánlhatók, ahová gyümölcstermő növényeket nem tudnánk elhelyezni.

Érdemes a kertről többféle vázlatot, tervet is készíteni, hogy a legideálisabb változatot tudjuk megépíteni és a kertben a lehető legtöbb örömünket leljük.

* * *

Lakás és kert magazin a keddi Borsban - keresse az újságárusnál!

Olvasson kényelmesen: fizessen elő a Borsra!