<p>Jézus keresztjéből származó kétezer éves szögek, a Szent Grál, Attila koporsója, Artúr kardja... Rejtélyes ereklyék nyomába eredtünk, a történelem azonban hétpecsétes titokként őrzi legendáit.</p>
Forrás: AFP
Megatlálták az Excaliburt?
Szinte megunhatatlan Artúr király és az alakja köré épülő titokzatos mondavilág. Szinte nincs olyan szeglete a világnak, ahol ne hallottak volna a középkori király kalandjairól.
A legenda romantikáról, hősiességről, lovagságról és becsületről szól, valamint ígéretről, hogy a jó egyszer visszatér és megmenti az embereket.
Az Excalibur Artúr király mitikus kardja, amit mágikus erőkkel és a brit függetlenséggel is össze szoktak kapcsolni. Az Excalibur régóta fontos momentuma az Artúr-legendáknak.
A hiedelem szerint, aki kihúzza a kőből a kardot, az a harcos hivatott megvédeni az országot a támadásoktól, viszont ha elbukik, az Excalibur „visszarepül” a kőbe. Történészek egy csoportja úgy hiszi, a kardot elpusztították. Erre abból következtetnek, hogy Glastonburyben egy hatalmas sziklát találtak, amelyben egy pengecsonk van – de csak annyi…
Nem mumifikálódott, csak alszik
A Szent Lucia mumifikálódott teste örök rejtély. A Velencében járók biztosan meglátogatják a szent asszonyt, és megtekintik a mumifikálódott testet, amelyről többen állítják, hogy az nem egy halott, hanem egy alvó ember teste. Szerintük Szent Lucia csak mély álomba szenderült, és a végidők harsonáira fel fog ébredni.
A legenda szerint Lucia eredetileg Szicíliában élt, ahol kivájta a saját szemét, mert nem szerette volna feláldozni a szüzességét. Az 1980-as években tudományos vizsgálatokat végeztek a testen. Megállapították, hogy a mellkas formája alapján a test valóban egy szicíliai nőé, de nem tudni, hogy kié. Így egyelőre Szent Lucia titka továbbra is titok marad.
Koporsóból kerültek elő Jézus keresztjének szögei
Máig sok tudósnak okoz gondot a Jézus keresztfájából eredeztetett kétezer éves szögek rejtélye, melyeket 1990-ben egy ősi jeruzsálemi sírban fedeztek fel annak a Joseph Caiaphas nevû férfinak a csontjaival együtt, aki egykoron Jézus tárgyalását vezette. Ezen túl semmi sem bizonyítja azt, hogy pont Jézus keresztjéből hullottak ki a szögek, mégis makacsul tartja magát az elmélet, talán, mert ezt akarjuk hinni.
Jézus élete és halála egyébként is az egyik legtitokzatosabb történelmi esemény. Említésként itt van mindjárt a Szent Grál legendája.
Az egyház által el nem ismert iratok szerint a Grál abból a smaragdból készült, amely Lucifer koronájából hullott ki, amikor az Úr a mennyből letaszította. Később a Grálba folyt a keresztre feszített Krisztus vére. Más források szerint az edény jáspisból van, és aki belőle iszik – vagy csak megpillantja –, örökké fiatal marad.
Valóban létezett ez a Szent Grál? Ha létezett, most hol van, kik őrzik? Valóban örök életet kínáló erővel bírt? Mi a helyzet Krisztus vérvonala és a Grál közti kapoccsal? Ugyanakkor a tudósoknak még azt sem sikerült tisztázniuk, hogy pontosan mi is az a Grál.
Leggyakoribb ábrázolása a keresztre feszített Jézus vérét felfogó kehely. A kehely misztikuma, a XI. század végén, a Mária-kultusszal egy időben alakult ki. Akadnak olyanok is, akik szerint a Grál és a frigyláda egy és ugyanazon dolog. Eszerint a Szent Grálban tulajdonképpen a zsidók és Isten között létrejött szövetséget, illetve a tízparancsolat írott változatát őrizték.
A legvadabb elképzelések egyenesen azt állítják, hogy a kehely nem más, mint Mária Magdolna méhe, amiből később Jézus első utóda megszületett. Ugyanilyen abszurd feltételezés, hogy a Grál egy földönkívüliek által készített varázserővel bíró eszköz volt, amit az emberek kaptak ajándékba az „ég fiaitól”.
Megölték az Attila királyt elföldelőket
Az eltűnt ereklyék sorából nem hagyhatjuk ki Attila hun király koporsójának, kardjának és méregpoharának regéjét sem. A méregpoharat állítólag a Tisza valamelyik ősi lápja rejtette el úgy, hogy a mai napig hiába keresik. A történetet legplasztikusabban Gárdonyi Géza Éjjel a Tiszán című remeke foglalta keretbe. Eszerint Attila holttestét egy éjjelen titokban temették el, fegyvereit, kincseit mind mellé helyezték a koporsóba.
A szóbeszéd szerint több koporsó is létezett. Az első koporsót aranyból, a másodikat ezüstből, a harmadikat pedig kemény vasból készítették. Ezzel azt fejezték ki, hogy Attila minden népet legyőzött, és a világ minden fényét és pompáját elnyerte.
Amikor a rabszolgák a sírt betemették, egy sereg hun íjász körülvette őket, és mind egy szálig elpusztította azokat, akik a temetés helyét ismerték. Így aztán azok, akik temettek, találkoztak azzal, akit eltemettek. Attila sírját azóta sem találták meg, a hun király békében, háboríthatatlanul pihenhet.
Egy karcolás sincs a kristálykoponyán
A kristálykoponya történetére a tudomány mai állása szerint még nincs elfogadható válasz. Albert Mitchell-Hedges bukkant rá 1927-ben Közép-Amerikában. Az archeológus a vadonban egy feltáratlan maja település nyomait vizsgálva, a buja növényzet miatt felgyújtotta annak egy részét, és egy hatalmas, páratlanul kiépített és kiváló állapotban fennmaradt települést tárt fel, számos piramissal és egyéb épülettel.
A kristálykoponyát is itt találták. A kvarckristályból készített emberi koponya arányaiban tökéletes, megmunkálási minőségét tekintve példa nélküli. Kora, eredete meghatározhatatlan, funkciója nem ismert, de a kvarckristály precíz megmunkálása olyan technológiát feltételez, amely ma sem áll az emberiség rendelkezésére. Akkor mégis hogyan készülhetett?
Az 1970-es években részletes laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá a leletet, és kiderült, hogy a koponyát egyetlen nagy kvarckristályból alakították ki, ám a készítői egyáltalán nem használtak fémből készített eszközt, a mikroszkópos vizsgálat során egyetlen karcolást sem fedeztek fel a koponya felületén. Jelenleg egy brazil múzeumban őrzik a kristálykoponyát.
