<p>Az élelmiszereket ugyanúgy hamisítják, mint az órákat vagy a ruhákat, csak sokkal kevésbé gyanakszunk vagy számítunk rá. Pedig az élelmiszer-hamisítás is óriási üzlet, ráadásul rendkívül káros az egészségünkre.</p>
Forrás: Thinkstock
Ha betérünk egy boltba, többnyire eszünkbe sem jut, hogy amit a polcon találunk, hamisítvány is lehet. Pedig súlyos következményekkel járhat, ha valamely élelmiszernél például az elvárt alapanyagokat – jelölés nélkül – különböző allergiákat kiváltó összetevőkkel helyettesítik.
Rizsliszt a masszában
Az utóbbi időben itthon leginkább a méznél, a húsoknál, a tejtermékeknél és a boroknál fordult elő hamisítás, de találtak rizsliszttel felhígított gesztenyemasszát is.
– Az élelmiszer-hamisítás leggyakrabban akkor okozhat egészségügyi problémákat, ha a terméket nem a meghatározott minőségi előírásoknak megfelelően állították elő. Például nem a megengedett összetevőket, ételszínezéket, tartósítószert adták hozzá, vagy nem emberi fogyasztásra alkalmas alapanyagokat használtak az elkészítéséhez – nyilatkozta a Délmagyarországnak dr. Horváth Éva, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályának vezetője.
Álméz kukoricából
A tejnél általában a penészgombák által termelt, mérgező vegyületek jelentenek problémát. Ezek heveny mérgezést csak nagy dózisban okoznak, így nagyobb veszélyt jelent a rákkeltő hatásuk. A szervezetbe kerülve lebomlásuk során olyan vegyületek keletkeznek, amelyek elsősorban a májrák kialakulásával hozhatók összefüggésbe. A mézet leggyakrabban ipari cukrok hozzáadásával hamisítják, de előfordulhat, hogy magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot veszünk némi aromával.
– A cukrozással csökken a mézben lévő, biológiailag értékes anyagok mennyisége, másrészt a répacukor problémát okozhat a beállított inzulinszintű cukorbetegeknél – magyarázta dr. Kiss Edit, a közegészségügyi és járványügyi osztály vezetője.
Nem szamár, róka!
A húshamisításnak is számos formája van. Találtak már darált marhahúsnak álcázott lóhúst, de olyan meghökkentő eset is előfordult, hogy szamárhúsként árultak rókahúst. Kevésbé extrém, de bevett gyakorlat az átcímkézés, az átcsomagolás is. Előfordulhat, hogy eredetvédett termékként – például pármai sonkaként vagy Pick szalámiként – forgalmaznak olyan húsárut, ami nem az. Célszerű jobban megnézni a csomagoláson a címkét, és ha úgy látjuk, „manipulálták”, ne vásároljuk, illetve fogyasszuk el az élelmiszert!
