<p>Vannak olyan élethelyzetek, amikor úgy érezzük, már semmi sem segíthet. Ilyenkor jöhet jól a meseírás, amely a tudatalattinkat hozza felszínre, így segít megoldani a problémát. </p>
Tudatalatti üzenet
Bár sokan azt gondolják, hogy a mese csak a gyerekeknek való, nagyon tévednek. Ha jól, szakavatottak segítségével készítjük el a saját történetünket, akkor előtérbe kerülnek a tudatalatti dolgok. Ezzel a módszerrel úgy nyújtunk megoldást magunknak a saját problémákra, hogy szinte észre sem vesszük.
– A mese mindenkinek ajánlott, hiszen régen is ezen keresztül adták át az embe-rek a tudást egymásnak. Ez egy olyan különleges műfaj, amelyre ugyanúgy éhezik a lélek, mint a test a táplálékra – magyarázta el a csoportos foglalkozás lényegét Korpuszné Szedlmayer Beáta, a Sajátmese trénere. – A magyar népmesék, vagy varázsmesék néhány érthető szabálya szerint elkészített saját történet igazából egy üzenet a tudatalattinkból. Ilyenkor kiderül, hogy éppen mi az, ami a lelkünket foglalkoztatja, mi az erősségünk és gyengeségünk, de egyben megmutatja a megoldást is – folytatta a szakértő. Például, ha nincs párunk vagy munkahelyünk, akkor a mese meg tudja mutatni ennek az okát.
Kisfilm a lelkünkről
A saját mese olyan, mint egy film a lelkünk legaktuálisabb és legmélyebb történéseiről. A mesealakok segítségével felszínre hozzuk azt, amivel a lelkünk foglalkozik, ami tudattalanul is meghatározza az életünkhöz és környezetünkhöz való hozzáállásunkat.
– A mesében mindenki mi vagyunk. Ez azt jelenti, hogy saját magunkat testesíti meg a király, a sárkány, a királylány, és a szegény vándor is. Mindegyik karakter a lelkünk egy részét jeleníti meg. Például, ha a sárkány elrabolja a királylányt, akkor az állat lehet a félelmünk, szorongásunk, a hazugságaink, minden, ami bennünk van. Ezeket pedig le kell győznünk – mondat Korpuszné Szedlmayer Beáta, majd hozzátette, a mesének nem mindig kell jól végződnie, ez csak rajtunk múlik. Úgy kell leírni a történetet, ahogy szeretnénk, ahogy kikívánkozik belőlünk.
– Egyszer készítettünk egy felmérést, megadtuk a mese kezdetét, de a végét nyitva hagytuk mindenki előtt. Tízből kilenc embernél vagy nem indult el a királyfi megmenteni a királylányt, vagy a hercegkisasszony megbarátkozott a sárkánnyal. Tehát nem mindig volt boldog a vége, de ebből is sok mindenre lehet következtetni.
Segít talpra állni
Vannak olyan élethelyzetek, amikor az ember úgy érezheti, hogy már semmi sem segíthet rendbe tenni a dolgokat. Ilyenkor nagyon sokat segíthet a Sajátmese, mivel igaz, hogy külső segítséggel, de saját magunk által jutunk el a problémák megoldásához. Ettől függetlenül, ha úgy érezzük, hogy nincs nagyobb gond az életünkben, akár magunk jobb megismerésére is kipróbálhatjuk a meseírást. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy otthoni körülmények között nem ugyanazt az eredményt kapjuk. Az igazi problémák, valós tudatalatti gondolatok előhívásához szakértőre, trénerre is szükségünk van.
Saját mesénknél van egy szabály: nem szabad értelmeznünk, nem szabad párhuzamot keresnünk a mesék és az életünk között! A történet szimbolikus tanításokat hordoz, és azt a valós helyzetet tükrözi, ami még nem tudatosult bennünk. Éppen ezért, ha racionálisan, tudatosan közelítjük meg, akkor a varázserőtől fosztjuk meg a mesét, pedig az pontosan ettől működik igazán. Szerencsére vannak olyan módszerek, amelyek egyéni, vagy csoportfoglalkozáson segítenek a mesét úgy feldolgozni, hogy a lélek számára világossá váljon az üzenet, és a varázserő is megmaradjon.
Mi az a varázsmese?
Varázsmesének tekinthetjük a klasszikus meséket, amelyeket a világon szinte minden gyermek ismer. Ilyen a Hófehérke, a Hamupipőke, a Jancsi és Juliska, és a Csipkerózsika is. A legtöbb magyar népmese is varázsmese, és annak tekinthetjük a népmesék receptje alapján íródott saját ihletésű meséket is.
