Test és lélek

A régi remeték ideje lejárt - interjú az ország egyetlen remetéjével

Bors

Létrehozva: 2019.04.22.

Öt éve tölti ideje nagy részét a csatkai Szentkútnál Surinás Ferenc. Az egykori fűtésszerelő volt már pap, foglalkozott hajléktalanokkal, manapság pedig az ország egyetlen remetéjeként várja a zarándokokat. A 61 éves férfi a második otthonában fogadta munkatársunkat.

Kezdjük a legelején.

Az Alföldön születtem, de a városiasodás hatására nyolcéves koromban a Pest megyei Gödöllőre költöztünk. A vallás már gyerekként fontos volt, de a környezetváltás után leszoktunk a templomba járásról. A szüleim önállóságra neveltek, így gyorsan munkába kellett állnom. Én fűtésszerelőnek, a húgom műszerésznek, a nővérem pedig fodrásznak tanult. Tíz évet voltam a szakmában, közben leérettségiztem.

Hogyan került vissza Isten közelébe?

Felnőtt amatőr színjátszóként elmentünk a társaimmal egy misére, ahol annyira megfogott a püspök prédikációja, hogy elhatároztam: az általa kijelölt úton, a boldogságén fogok tovább haladni. Kétéves megtérési időszak után jelentkeztem a Váci Egyházmegyébe, majd az egri szeminárium elvégzése, valamint az 1989-es felszentelésem után hét és fél évet paposkodtam.

Miért hagyta ott?

Folyamatosan alakult az életem, legalább harminc helyen laktam, egy idő után igénylem a változást. Az egyházi pálya után Székesfehérváron telepedtem le, s az ottani kríziskezelő központban kezdtem dolgozni szociális munkásként. Húsz évig foglalkoztam hajléktalanokkal. Ezalatt jártam templomba, és a kórusnak is tagja voltam. Hittanári diplomát, mentálhigiénés és szenvedélybetegeket segítő szakemberi végzettségeket is szereztem. Az emberekkel való foglalkozás mindig közel állt hozzám. A végső kiégés előtt azonban innen is távoztam.

Hogyan került Csatkára?

2012-ben látogattam először ide az egyik barátom társaságában. Már untam a munka nélküli időszakot, a szentkúti kegyhelyről gondoskodó alapítvánnyal megegyezve alkalmazottként álltam a szent hely szolgálatába. Rettentően megfogott ez a gyönyörű környezet, nekik pedig már régóta nem volt remetéjük.

Mivel telik egy napja?

A feladatom a kegykápolna és környékének tisztán tartása és a látogatók fogadása. Naponta akár három órát is eltöltök fagyűjtéssel és a kályha pakolásával. Munkanaplót is vezetek, amiben a napi tevékenységeimet feltüntetem. Mostanában a látogatók számát is felírom. A legtöbben szívélyesen fogadják az idegenvezetést, sokuktól még ajándékokat is kapok, de előfordult már olyan is, hogy a templomismertetés közben kivonult a hallgatóság. Hétvégente félszázan is megfordulnak, s amióta itt vagyok, 50 százalékos emelkedés tapasztalható. A leggyorsabbak ki sem szállnak a kocsiból, mások akár négy órát is itt töltenek. Éves szinten 20–25 vendég alszik abban a zarándokházban, ahol én is meghúzom magam. Fürdőszoba nincs, a zuhanyzást otthon oldom meg.

Minden napját a kegyhelynél tölti?

Szerdától vasárnapig vagyok remete, a sárga csekkeket a székesfehérvári lakásomban fizetem. Főzni ott nem igazán szoktam, rengeteget olvasok és uszodába is eljárok. Az interneten hallgatom a kedvenc zenéimet, érdeklődöm a politika és a pszichológia iránt is, de a földönkívüliekkel és a környezettudatossággal kapcsolatos ismeretterjesztőket is elfogyasztom. Van laptopom, Facebookom és okostelefonom is, amin az e-mailjeimet nézem. Otthon vásárolok be, egy hátizsákkal kelek útra. Eleinte fél napot bicikliztem Csatkára, de manapság inkább buszozom.

Öltözteti is a szobrot

Százötven díszes ruha sorakozik a kápolnában, amiket a remetének rendszeresen fel kell adnia a több méter magasságban lévő Mária-szoborra. – Nyáron háromnaponta, télen havonta szoktam öltöztetni. A ruhák kiválasztása az ünnepi időszakok szerint történik – mesélte a 61 éves férfi, aki átlagosan félóra alatt abszolválja a feladatot, az öltözék ugyanis számos részből áll. Egy-egy ruha értéke a két-háromszáz­ezret is meghaladja, van, amelyiket Torontóban varrták. A ha­gyomány szerint az ajándékba kapott darabokat egyből fel kell rakni, így tavaly búcsúkor hétszer kellett létrára másznia egymás után.

Hogyan birkózik meg a magánnyal?

Közösségben érezzük jól magunkat, és a társra vágyás is örök emberi igény. A magányt nem önként választottam, valahogy már fiatalon így alakult a sorsom. Ezzel sokan küzdenek, nem én vagyok az egyetlen egyedülálló. A klasszikus remeték ideje már lejárt. Ez ma nem egy divatos dolog. A húgom egyébként már meglátogatott a kislányával, s a nővéremmel is tartjuk a kapcsolatot. A kegyhelynél mellém szegődött egy cica, aki a Molli névre hallgat. Az idegenekkel nem túl barátságos, de nekem rendszeresen dorombol. Odahaza csak egy patkányom volt, de tőle sikerült megszabadulnom.

Eleinte sivatagban éltek

Eleinte sivatagban éltek A remeték a világtól elvonult emberek, akik a vezeklés vagy vallásos elmélkedés céljából alapvetően pusztai, erdei és hegyvidéki magányban élnek. Az első keresztény remeték a III.–IV. században az egyiptomi sivatagban éltek. Az első remete 1861-ben telepedett le Csatkán, ő még barlangban lakott. A Ferenc testvér előtti remete 33 évig gondozta a kegyhelyet, 2006-ban halt meg. Surinás immár 12. a sorban.

Üres óráiban mivel tölti az idejét?

Az esti programjaim közé a rózsafüzér- vagy a mécseskészítés tartozik. Előbbit két éve tanultam meg, nagyjából 45 perc kell egy-egy darab kreálásához. A kis piros mécseseket régi használt gyertyából öntöm ki újra. Tavaly 3500 darabot csináltam. Száz darabhoz nagyjából öt óra szükséges. Mindkettő megvásárolható a kegyhelyboltban. Búcsúkor viszik a legtöbben, de egész évben van rá kereslet. 

Eltűnt a daganat a szervezetéből

Eltűnt a daganat a szervezetéből A csatkai búcsút minden évben zarándokok ezrei látogatják. A Komárom-Esztergom megyei kistelepülés szent kútjából kortyolva számtalan hívő részesült már a csodából. – Az elmúlt öt évben több mint ötven „csodás eseményt” meséltek a látogatók. Volt, akinek eltűnt a daganat a szervezetéből, de olyanokkal is beszéltem, akik korábban vakok vagy látássérültek voltak. Sokak szerint a hitük miatt lesznek jobban az emberek, de régen a forrás mögötti vízgyűjtőn áthajtott állatok is meggyógyultak – magyarázta Surinás Ferenc. A csatkai búcsú a Kárpát-medencében élő oláh cigányok legfontosabb ünnepe.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek