Kéményseprőt látva megfogjuk egy gombunkat és kívánunk valamit, ha beütjük a könyökünket, váratlan vendégtől tartunk. Nem tudjuk, miért – így láttuk, ezt hallottuk mástól. Vagyis mindenki babonás egy kicsit, legfeljebb nem ismeri el.
Miért hiszünk a babonákban, és egyáltalán mi az a babona, hogyan alakult ki? A hivatalos megfogalmazás szerint „a babona vagy hiedelem szűkebb értelemben olyan, a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet vagy erre épülő tevékenységet jelent, ami (tévesen) közvetlen összefüggést tulajdonít ilyen viszonyban egyáltalán nem álló dolgoknak, az események mozgatóiként sokszor természetfölötti erőket elképzelve”. Tágabb, de a köznyelvben inkább csak az újkortól kezdve terjedő értelemben a „babona” szó jelentése egyszerűen tévhit.
A babonára jellemző, hogy a természettudományos ismeretekkel és a rendszert alkotó vallások dogmáival is szemben áll, így ezek állításaival cáfolható. Az egy bizonyos kultúrán, népcsoporton belül elterjedt hiedelmek rendkívül tartósak, sok babona hosszú évszázadokon át is kimutatható, kultúrtörténeti korszakokon keresztül él és hat.
Tévhitek, bálványok
A babonák ősidők óta jelen vannak az emberek életében. Valaha „babonásnak” a bölcs embert nevezték, aki körültekintően mérlegeli a körülményeket és az istenek által küldött jeleket, és cselekedeteit a lehetséges következmények szerint alakítja. A görögöknél használt kifejezéshez már kapcsolódott pejoratív értelem, mivel a keleti istenkultuszok barbárnak tekintett jelenségeire is alkalmazták. Cornelius Tacitus római történetíró a kereszténységet nevezte „veszedelmes babonának”, Aquinói Tamástól eredeztethetően, a középkori hittudomány értelmezésében pedig olyan hiedelmekre használták, amelyek ellentétesek voltak a kereszténységgel, hamis istenképen – bálványon – alapultak.
Igényeket elégít ki
A tizenkilencedik században kialakult klasszikus néprajztudomány szerint a hiedelem, vagy elítélő szóval babona a hivatalos (állami, egyházi, tudományos) intézmények által képviselt eszméktől függetlenként létező, a népi tudatban gyökerező, és abban tovább élő elképzelés. Az ilyen eszmerendszer vagy hiedelemvilág legfőbb feladata az „intézményesült” eszmék által ki nem elégített társadalmi (vallásos, spirituális) igények kielégítése.
Ma főként olyan hitekre alkalmazzák, amelyeknek nincs tudományos vagy logikus alapjuk. Ez a mindennapi életben leginkább akkor mutatkozik meg, ha valamire magyarázatot keresünk, és nem találunk rá racionális választ.
Alap a biztonságkeresés
Az emberre jellemző, hogy szereti a biztonságot, a kiszámíthatóságot, és nehezen tudja elfogadni, ha valami váratlan szörnyűség történik vele. Márpedig a mindennapokban sokszor előfordul ez, és ha kutatja az okát, sokszor a babonában találja meg.
A babonás hittel megmagyarázhatunk valami rosszat: azért jött a nem várt vendég, mert reggel beütöttem a könyökömet; azért karamboloztam, mert átment előttem az úton egy fekete macska stb. Illetve a megfelelő tárgyakkal, mint a négylevelű lóhere, be is vonzhatjuk a jót, a szerencsét.
Mindenre alkalmazható
A babona minden területre kínál megoldást. Vannak kevésbé ismert, szűkebb körben használt, és általánosan elterjedt, sőt generációkról generációkra szálló babonák is. Íme a legismertebbek:
Szerelem: A férjhez menni kívánó lányok tudják, hogy nem ülhetnek az asztal sarkára, mert vénlányok maradnak. Nem engedhetik meg azt sem, hogy körbesöpörjék őket. Az edény aljáról nem kaparhatják ki a maradékot, mert a férfiakból is csak a maradék jut majd nekik. Ha eltörik a tükröt, ahány felé törik, annyi évig nem mennek férjhez.
Veszekedés várható, ha felborul a sótartó és kiömlik a só, ha valakinek viszket az orra, vagy ha leesik egy kés a földre.
Balszerencsét hoz, ha visszafordul az ajtóból, és újra átlépi a küszöböt, vagy ha egy fekete macska átszalad az úton, sőt az is, ha először a bal cipőjét veszi fel.
Szerencsét hoz viszont, ha fordítva veszi fel a blúzát, ingét. Ha esküvői menettel találkozik. Ha kéményseprőt lát, és megforgatja a gombját. A négylevelű lóhere, amely megvéd a kellemetlenségektől is. Az ajtó fölé tett lópatkó szerencsét hoz a ház lakóinak, és megvéd a bajtól és a betegségektől. A hálószobában kifüggesztett lópatkó elűzi a lidérces álmokat.
Gyors gyermekáldás várható, ha hirtelen záporeső kerekedik a lakodalom napján. Ha kiömlik a víz vagy a bor, arrafelé folyik, akinek gyereke lesz.
