Az ajándékozási listákat vezető virágokat általában szépségükért és illatukért vásároljuk meg. Ám ha közülük néhány nemcsak illatozni, hanem beszélni is tudna, csodás, misztikus történeteket mesélne a múltjáról, keletkezéséről.
Forrás: Shutterstock
Vérből való
A talán legjellegzetesebb, igen erős illatú évelő virág, a jácint, az ókori görögök szerint egy meseszép ifjú, Hüakinthosz halálával született meg. Hüakinthosz Zeusz dédunokája volt, és Apollón isten kísérői közé tartozott, sőt a szerelme volt. Egyszer, amikor az egyik népszerű ókori sportot, a diszkoszvetést űzték, Apollón földről visszapattanó korongja Hüakinthosz homlokához csapódott, amibe a fiú belehalt. Apollón hiába igyekezett elállítani a vérzést, nem tudott segíteni szerelmén, nem tudta megmenteni az életét. Miközben Apollón a barátját siratta, Hüakinthosz kiserkent vére nyomán gyönyörű virág nőtt.
Egy másik legenda szerint nem Apollón, hanem a nyugati szél istene, Zephirosz ölte meg Hüakinthoszt, és nem véletlen baleset történt, hanem féltékenység okozta a bajt. Zephirosz is szerelmes volt Hüakinthoszba, de a szépséges férfi Apollónhoz vonzódott. Állítólag versengés közben féltékenyen ráfújt az Apollón által elhajított diszkoszra, mire az megölte Hüakinthoszt. A jácint így lett a halál és az újjászületés jelképe.
Gyarló sárgaság
A nárcisz története azt meséli el, hogyan büntették meg az istenek az emberi gyarlóságot. Ebben a görög mítoszban is egy gyönyörű ifjú halála teremt egy növényt, az ő szépsége él tovább a virágban. A legenda szerint Narcissus különösen vonzó és jóképű fiatal volt, ám sorra visszautasította az érte epedő nimfák szerelmét. Echo nimfa belehalt a szerelmi bánatba, ami feldühítette az isteneket, és sajátos büntetést mértek Narcissusra: beleszeretett saját képmásába, amit az erdei forrás fölé hajolva pillantott meg a víztükörben.
Önimádatában megpróbálta saját magát megölelni és vízbe fulladt. Természetesen ennek a történetnek is vannak változatai: az egyik szerint nem vízbe fúlás, hanem az önmaga utáni sóvárgás ölte meg Narcissust. A vonzó férfi szenvedéseinek helyszínén virágok nőttek, amiket a nimfák nárcisznak neveztek el, így lett az önzés és a hiúság szimbóluma a nárcisz.
Ez is érdekelheti
Narcissus tragikus története több művészt megihletett, az egyik leghíresebb közülük Caravaggio: Nárcisz című festménye.
Krisztus szenvedése
A kevésbé ismert golgotavirághoz rengeteg vallási szimbolika és történet fűződik. Tudományos neve, a passiflora sem a véletlen műve, hanem a passióra, vagyis Jézus Krisztus szenvedéseire utal. A nevet a spanyol misszionáriusok adták neki, mivel úgy vélték, hogy a golgotavirág „küldetése, feladata” a dél-amerikai indiánok megtérítése. Ezt az elgondolásukat érdekes párhuzamokkal támasztották alá: a tíz sziromlevél a tíz apostolt jelképezi, a porzószirmok a drótra emlékeztető alakjuk miatt a töviskoronára utalnak, az öt sebet az öt szélső porzószál jelzi, a szív alakú magok magára a szívre, a háromkaréjú levelek a lándzsahegyekre, a kacsok pedig a korbácsokra utalnak.
A golgotavirágnak rengeteg változata ismert, a különbség a növények magasságában és színében van, néhány faj virágátmérője elérheti a tíz centit is. A mintegy 400 ismert faj közül mindössze 50-60-nak ehető a termése, gyümölcse a passiógyümölcs vagy maracuja. A magyar nyelvben ismert a krisztus-, és a golgotavirág, valamint passiógyümölcs elnevezés is.
Vénusz rózsája
A mitológiában a rózsának több jelentése van: az istennők imádásának jele volt, hogy rózsákat tettek a szobraik elé. Az ókori rómaiaknál a szépséget jelképezte, nem véletlen, hogy a szépség és a szerelem istennőjének, Vénusznak a virágaként tartották számon.
A római mitológiában ugyanakkor a halált és az újjászületést is szimbolizálta, innen ered, hogy a sírokra gyakran ültettek rózsát, ez a hagyomány Magyarország több táján ma is él.
A tisztaság jelképe
Az éjjel összecsukódó és a vízbe merülő, hajnalban pedig a víz felszínére kerülve kinyíló lótuszvirágot több vallásban a naphoz hasonlítják, és úgy vélik, az emberek megszületnek, elvégzik feladatukat, aztán újraszületnek – mint ahogy a nap is felkel nap mint nap. A reinkarnációban hívők szerint a lótuszvirághoz hasonlóan minden egyes ember eleve magában hordozza a tökéletességet, és csak arra a lehetőségre vár, hogy a felszínre törjön abban az állapotban, amikor tudatában lesz a maga tökéletességének. A koszos, zavaros vízben is pompázni képes virág azt is jelképezi, hogy az ember a mocsok, a gonosz világ közepette is tiszta, jó tud maradni. A világ sok táján, de főként a keleti vallásokban a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés szimbóluma is. Füredi Marianne
