Adventi olvasnivaló: Hogy lehet december 8-a a Szeplőtelen fogantatás napja, ha a Kis Jézus karácsonykor született?
Az esztendő utolsó hónapja, a de-cember tele van családi és egyházi ünnepekkel és a hozzájuk fűződő hagyományokkal: például a gyerekek nagy téli kedvence, a Mikulás 6-án érkezik, míg 8. a ke- resztény egyház jeles dátuma, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának napja.
Forrás: Wikipedia
A naptárban szereplő 25 (!) Mária-nap közül a december 8-ai az év utolsó hivatalos Mária-ünnepe a négyből, augusztus 15., szeptember 8. és szeptember 12. után.
Csalóka tévedés
Annak ellenére, hogy jelentős dátum a röviden szeplőtelen fogantatásnak – latinul immaculata conceptiónak – nevezett ünnep, a közbeszédben, közgondolkodásban általában helytelen, rossz értelmezésben él. Az eredetileg Asszonyunknak, Máriának foganata elnevezésű ünnep nem Mária szűzi anyaságáról emlékezik meg, mint sokan tévesen hiszik. Az elnevezés arra utal, hogy Mária már anyjának, Annának méhében való fogantatásától kezdve mentes volt az emberiséget terhelő eredendő bűntől.
Kisasszony napja
A hagyomány szerint Szűz Mária i. e. 16. szeptember 8-án született Jeruzsálemben, szülei a Dávid király nemzetségéből származó Joakim, és a Lévi törzséhez tartozó Anna voltak. Ezt a napot, vagyis Mária születésének napját Kisasszony napjaként jegyzik az egyházi hagyományok. Ha a megszületésétől visszaszámolunk kilenc hónapot, megkapjuk, hogy Szűz Mária i. e. 15. december 8-án fogant. Innen ered az elnevezés, vagyis Máriának, és nem az ő gyermekének, Jézusnak a fogantatásáról van szó.
A szeplőtelen fogantatás egy katolikus hittétel, amely szerint Szűz Mária már édesanyja, Szent Anna méhében szeplőtelenül, vagyis eredendő (másképpen áteredő) bűn nélkül fogant.
Kiválasztott volt
A középkorban terjedt el, hogy Mária az idők kezdetén kiválasztatott arra, hogy Krisztus megtestesülésének edénye legyen. Ezért szeplőtelennek, vagyis az eredendő bűntől szabadnak kellett lennie, amit a tan terjesztői úgy értelmeztek, hogy Mária nem érzéki vágyban fogant. Az immakuláció olyan kiváltság, amelyet a római katolikus egyház csak Szűz Mária esetében ismer el.
Ez is érdekelheti
A római katolikus egyház régi időtől kezdve hitte, hogy Mária szeplőtelenül fogantatott, e tant dogmává – vagyis a vallás megkérdőjelezhetetlen meggyőződésévé – azonban csak IX. Piusz pápa emelte 1854. december 8-án, majd 1857. szeptember 8-án megáldotta és felszentelte a Szeplőtelen fogantatás szobrát a római Piazza di Spagnán. Az oszlopnál minden évben december 8-án pápai szertartással emlékeznek a szeplőtelen fogantatásra.
Magyar tisztelet
A magyar egyház az egész középkorban nagy tisztelettel ünnepelte meg a napot, sőt Mátyás király uralkodása alatt Bécsre is kiterjesztette. Antonio Bonfini, a 15. században Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró, Mátyás király korának legjelentősebb krónikása például följegyezte, hogy 1495. december 8-án Buda népe a fellegek között megjelenni látta Máriát. A hagyományok szerint Mária szeplőtelen fogantatásának napján nem dolgoztak az emberek. Nagyon fontos ünnepnek tartották, ezért ezen a napok a templomba nem rendszeresen járók is részt vettek a szentmisén.
Díszes emlékhelyek
Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, monostorok, a búcsújáró helyek és a kisebb templomok is az ő oltalma alatt álltak. Minden hivatalos Mária-ünnepnek emeltek templomot, a Szeplőtelen fogantatás templom Fót egyik legismertebb nevezetessége. Gróf Károlyi István felesége halála után elhatározta, hogy templomot építtet Fóton.
Az alapokat már 1845-ben kiásták, de 1848 és 1851 között szünetelt az építkezés, mert a gróf két év börtönbüntetést kapott az 1848–49-es magyar szabadságharcban való szerepvállalásáért. Az Ybl Miklós tervei alapján felépült templom csak 1854-re készült el, de így is ez lett a világ első temploma, amelyet – az ezzel kapcsolatos dogma kihirdetése után – a Szeplőtelen fogantatásról neveztek el.
A templom a budapesti Vigadó mellett a magyar romantikus építészet legjelentősebb alkotása, műemlék. Ugyancsak építettek Szeplőtelen fogantatás templomot Budapest XIV. kerületében, Zuglóban, valamint a Heves megyei Boldog községben. Több művészt is megihletett a december 8-ai esemény, a leghíresebb Bartolomé Esteban Murillo: Szeplőtelen Fogantatás (1660–1665), és Giuseppe Angeli: Szeplőtelen fogantatás (1765) festménye.
Lourdes-ban megjelent
