Február 24-e a naptárban Mátyás névnap, ám ezt a napot a közbeszéd jégtörő Mátyás napjának is nevezi, mondván „Ha Mátyás jeget talál, feltöri, viszont ha nem talál, csinál”. Az előrejelzések pluszokat jósolnak erre a napra.
Forrás: Wikipedia
A népi hiedelem szerint tehát a tél hátralévő időszakának keménységére következtettek a 24-ei időjárásból. Az időjóslás mellett sok más népi szokás is fűződik Mátyás nevének ünnepéhez.
Ki is volt Szent Mátyás?
De ki volt az a Mátyás, aki annyira népszerű volt őseink körében, hogy kiemelt ünnepként kezelték a névnapját? Sokan tévesen azt hiszik, hogy Mátyás király, vagyis az „igazságos” állandó jelzővel illetett Hunyadi (Corvin) Mátyásról van szó. Pedig nem! Az „eredeti” Mátyás nem más, mint Szent Mátyás vagy Mátyás apostol (nevének jelentése: az Úr ajándéka), az Apostolok cselekedetei szerint az áruló Júdás helyére választott apostol. Apostoli elhivatásában az a különleges, hogy az apostolok választották ki a kezdetektől velük tartó személyek közül, és nem Jézus.
Életéről keveset tudni, különböző apokrif (elrejtett, titkos) iratokból és korai egyházi írók közléseiből valószínűnek tűnik, hogy Palesztinában és Etiópiában hirdette az evangéliumot, és az első század végén halt meg.
Mi köze van Szent Mátyáshoz Hunyadi Mátyásnak? A szentek nevei régen igen kedveltek voltak, mivel a kisgyermekek nem kaphattak pogány nevet. Azt a keresztény nevet kapták, amelyik szentnek éppen a születésük napján vagy annak közelében volt az ünnepe, és így lett az adott szent a gyermek védőszentje.
Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsváron, és az akkoriban erősen élő szokás szerint ezért kapta a Mátyás nevet. Az már más kérdés, hogy évszázadokkal később már „keveredett” a szent és a király hatása, és nem feltétlenül az apostol volt a „névadó”, hanem az igazságosnak nevezett király után – akinek halála után folyamatos és igen jelentős volt a kultusza – nevezték el az újszülöttet Mátyásnak.
Ácsok védőszentje
Mátyás apostol vértanúságot szenvedett Krisztusért, és a hagyomány szerint nyakazó bárd oltotta ki az életét. A különböző ábrázolásokon ezért látható bárddal vagy szekercével, aztán az ácsok és a mészárosok éppen ezek miatt a foglalkozásukhoz szükséges eszközök miatt választották meg védőszentjüknek.
Érdekesség, hogy a halászok is védőszentként tisztelik, ők azonban nem a bárd, hanem a naptárban elfoglalt helye miatt, ugyanis ekkor kezdenek ívni a csukák. És hogy miért lett Szent Mátyás szekercéje a jégtörésnek is az eszköze? Az emberek képzelete összekapcsolta Mátyás apostol ünnepét és a közeledő tavaszt, így változott át Szent Mátyás apostol Jégtörő Mátyássá, mivel az ő szekercéje töri meg a jeget és a tél hatalmát. A jégtörés mellett sok népi hiedelem, szólás és szokás fűződik Mátyás napjához.
Egy sokéves megfigyelésen, tapasztalaton alapuló vélemény szerint „Mátyás és Gergely két rossz ember”, ami arra utal, hogy ezeken a napokon a közeledő tavasz ellenére nagyon nagy hidegek is előfordulnak. A nép ennek is megtalálta a tréfás magyarázatát: az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, az emberek azonban pálinkával leitatták az apostolt. A szent kénytelen volt dolgavégezetlenül visszatérni a mennybe. Aztán Isten Gergelyt küldte (március 12.), akit borral itattak le, így ő sem csinált tavaszt. Mi mást tehetett az Úr, Józsefet küldte el (március 19.), aki baltájával meg is törte a Duna jegét.
Madarak éneke
* A néphagyomány szerint Mátyás apostol ezen a napon osztja ki a sípokat is a madaraknak, hogy újból elkezdjenek énekelni.
* A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre és a tojásszaporulatra.
* A régi kalendáriumok szerint a hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást hoz.
* Ha Mátyás napján esik, a jég elveri majd a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
* A Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele. Az ezen a napon fogott csukát egyes helyeken „Mátyás csukájának” nevezték, és egész évre bő halfogást ígért.
* A pásztorok is nagyon várták Mátyást, mert ő az, aki „elhajtja a havat, kicsalogatja a füvet a hó alól”. Ez azt jelentette, hogy Mátyás-nap után mehettek ki a legelőre állataikkal. Ha az embereknek mégis csalódniuk kellett Mátyásban, mert nem törte fel a jeget, azt is megörökítette a népnyelv: Biztos beadta éleztetni a fejszéjét/csákányát.
