A karmahoroszkópból megismerheted a csillagjegyed szerinti életfeladatodat.
Az asztrológia szerint a csillagok állása döntő módon befolyásolja az életünk alakulását, ugyanakkor nem vagyunk azonosak a horoszkópunkkal. Ha felismerjük és teljesítjük az életfeladatunkat, akkor túl tudunk lépni önmagunkon, a személyiségjegyeink jelentette korlátokon, és szabadon tudunk dönteni a sorsunkról - írja az Astonet.
Egy Kos azért jön a világra, hogy családjának becsületére váljon, hogy büszkék lehessenek rá. Ez a legfontosabb feladata életének első 40-50 évében. Ez sok erejébe kerül, ennek a tüzes jegynek azonban hatalmas energiái vannak, így mindig és mindenütt az elsők egyike lehet. Egyszer azonban minden Kos életében eljön a pillanat, amikor elege lesz abból, hogy mindenütt és mindig csak harcoljon. Ekkor áll készen arra, hogy békét kössön végre a világgal.
Minden Bika számára fontos a birtoklás, halmozza az anyagi javakat, gyűjtöget, kuporgat. Ez a sorsa, mert valamikor a családja múltjában elveszett valami, és az ő feladata, hogy kiegyenlítse a veszteséget. Ez azonban hozzá is láncolja ahhoz, amije van. Egyszer eljön a pillanat, amikor megkérdezi magától: minek ez az egész? Ekkor készen áll arra, hogy túllépjen a horoszkópja által kijelölt ösvényen, megtanulja, mi az az elengedés, és ráébred, mi az, ami igazán fontos.
Egy Ikrek akkor boldog, ha kapcsolatot tud létesíteni másokkal, ha sokan veszik körül. Nincs meg beszéd, kommunikáció nélkül, ebben vezeti le az energiáit. Talán az ősei magányosan éltek, és azért kapta életfeladatul azt, hogy minél több emberhez kapcsolódjon. Életfeladata, hogy megtanuljon egyedül is meglenni, mert akkor megtapasztalja, hogy önmagában is értékes egész.
A Rák fő jellemvonása a gondoskodó hajlam. Mindenki bújával-bajával törődik, saját magát háttérbe szorítva. Állandóan „gondban” van, ez az életfeladata. Egyszer azonban felébred benne a vágy, hogy letegye ezt a terhet, amit a mindig, mindenkivel való törődés jelent – ekkor kiteljesedhet a személyisége, és végre rátalálhat önmagára. Felismeri a saját vágyait, és aszerint kezd el élni.
Az Oroszlánok csodálatos emberek. Az asztrológia azt mondja, hogy a Nappal vannak összekötve. Ez a sorsuk is, hogy világítsanak, sugározzanak, hogy mások életébe fényt és örömöt vigyenek. Tüzes jegyként rendelkeznek is az ehhez szükséges erővel. Mégis, egyszer minden Oroszlánban felvetődik a kérdés: ki vagyok én valójában? Az elengedés az Oroszlán számára azt jelenti, hogy felismeri, szerepet játszik: szépet, fontosat, de mégiscsak szerepet. Fontos, hogy ezután az váljon fontossá, hogy a saját erkölcsi mércéjének megfeleljen.
A Szűz különleges életfeladatot vett át a szüleitől és azok őseitől: megbízhatónak és működőképesnek kell lennie. Talán a felmenői életében sok volt a káosz és a tehetetlenség, és ezért rögzült benne mélyen, hogy nem szabad egy percre sem elengedni magát, mindig gyakorlatiasnak kell maradnia, és uralni az élet alakulását. Idővel azonban felébred benne a vágy, hogy merjen kicsit sodródni az árral, anélkül, hogy elhagyná önmagát. Ekkor megtapasztalja, hogy semmiféle baj nem származik ebből, és ez még inkább megerősíti abban, hogy fel kell adni az állandó kontrollt.
A Mérleg hihetetlenül érzékeny, azonnal megérzi, ha a környezetében valakik között felborult az egyensúly. Ő a békéltető, ez talán még gyerekkorából ered, amikor a környezetében lévő nézeteltéréseket próbálta elsimítani. Nagyon rosszul viseli a konfliktusokat – ezek nélkül azonban nem tudja képviselni a saját érdekeit… Eljön az életében egyszer a pillanat, amikor kiáll önmagáért, és megtapasztalja, semmi baj nem történik, ha egy időre kibillennek a dolgok a harmóniából. Megtanulni nemet mondani – ez a feladata!
A Skorpió azért jön a világra, hogy összetartsa, ami összetartozik, hogy szövetségesre találjon valakiben. Talán az ősei múltját a széthúzás és széthullás jellemezte, és azért kapta ezt a feladatot. A Skorpió sokszor a múltban él, nem tudja elengedni a történteket. Aztán sok küzdelem, vívódás után eljön a pillanat, amikor ki tudja jelenteni: Ami volt, elmúlt. Én itt és most élek! Sokkal könnyedebben folytatja ezután.
A Nyilasoknak különleges életfeladatuk van: azért jönnek a világra, hogy gyógyítsanak és áldást hozzanak. Ez egy csodálatos sors, ezért a legtöbb Nyilas boldog. Mégis eljön a pillanat, amikor a Nyilasban kétségek támadnak, kérdések vetődnek fel, amelyekre választ keres: Ki vagyok valójában? Miért születtem a földre? Ekkor ráébred, hogy nemcsak a világ felfedezése a feladata, hanem önmagát is meg kell ismernie.
A Bak erős szikla a hullámtörésben. Szilárd, megingathatatlan, meg lehet bízni benne. Ez a feladata, élete során szembeszáll a káosszal, a megbízhatatlansággal és a tökéletlenséggel. Ez sok energiába kerül. Bár a Baknak látszólag végtelen sok ereje van, egyszer elfárad, és megkérdőjelezi, hogy miért neki kell minden terhet a vállára vennie, még azt is, ami nem is az övé. Ez az első lépés az elengedéshez, ezután képessé válik arra, hogy rátaláljon arra, ami neki fontos.
A Vízöntő az egyformaság ellen küzd, az egyéniségért, az egyediségért áll ki. Szabadságvágya hatalmas, ki akar törni a béklyóból, amit a társadalmi kötöttségek jelentenek. Ennek oka is a múltban keresendő, valamikor a családjában talán elfojtottak minden kísérletet az újdonságra, minden vágyat a szabad életre. A Vízöntő mindig ugrásra kész, folyton retteg, hogy elveszti a szabadságát. Egyszer azonban maga mögött hagyja a múltat, és ráébred, hogy nincs veszélyben. Ezután tud már harmonikusan kötődni másokhoz.
A Halak lényének része, hogy tudja, mi az az elengedés. Nem ragaszkodik a múlandó dolgokhoz, javakhoz, szerepekhez, státuszhoz. Életfeladata, hogy a szeretet révén kapcsolódjon másokhoz, és nekik is példát mutasson ebben. Ha ez sikerül, igazán boldoggá válhat.