„Miattam robbant ki a koronavírus-járvány” – állítja a színésznő
A nő nagyon hálás Selena Gomez énekes-színésznőnek, hogy felhívja a figyelmet a mentális betegségekre.
Forrás: Pixabay
A 33 éves Natasha Rea a popsztár Selena Gomez dokumentumfilmjének megjelenése után mesélt az állapotáról, amelyben a világsztár saját küzdelmeiről beszél. A manchesteri anyuka mentális egészségügyi problémái 14 éves korában kezdődtek, amikor "hangulatzavarral" diagnosztizálták, majd 2005 januárjában túladagolta magát.
Végül Natashát 2013-ban hivatalosan is bipoláris zavarral diagnosztizálták, ami fényt derített intenzív érzelmeire, mély depresszióira, szorongására és kiszámíthatatlan mániás epizódjaira - írja a Mirror.
Most azt mondta, hálás azért, hogy Selena Gomez énekes-színésznő nemrég bemutatta a My Mind and Me című dokumentumfilmben a betegséggel való együttélést - ezzel vitát indított el arról, hogy a betegség "nem egyszerűen magas és mély hangulatingadozásból áll".
Natasha, aki íróként és színészként tevékenykedik, elmondta, hogy szerinte "nagyon fontos", hogy Selena Gomez előállt és beszélt a bipoláris zavaráról a rajongótáborának.
A filmben Selena azt mondta, hogy "én és az elmém nem mindig jövünk ki egymással", és ez nagyon átjött. Nem csak úgy előjött, és azt mondta, hogy bipoláris zavarom van, és néha nagyon magasan vagy nagyon mélyen van a hangulatom, hanem felvázolta a különböző eshetőségeket, amiket okozhat a betegség.
Rea beszámolt arról, hogy a bipoláris zavarnak fizikai hatásai is vannak, például nem tudja mozgatni a lábait, és a szorongás miatt bélproblémái vannak.
Vannak napok, amikor egyszerűen nem tudok megmozdulni vagy felkelni az ágyból. Annyira félreértik az emberek, nem értik a helyzet súlyosságát. Teljesen téves a narratíva - nem szuper magas és mélypontokról van szó.
Elmondta, hogy a bipoláris betegséget még mindig "stigma" övezi, és azt szeretné, ha "több figyelmet és több történetet" osztanának meg a diagnózisról.
Nem telefonálhatok be a munkahelyemre, hogy "ma nem vagyok jól", de azt mondhatom, hogy "gyomorrontásom van".
- mondta.
A nő szerint amikor a világjárvány a tetőfokára hágott, 2020. március 19-én élte át első pszichózisos epizódját - amikor egy "ijesztő" mániás epizódban azt hitte, hogy ő okozta a Covidot, és ő a felelős a világjárványért.
Hat órán át táncoltam ugyanarra a dalra, ismétlődően, miközben whiskyt ittam egyenesen az üvegből. Egyfolytában hallottam egy hangot a fejemben, ami azt mondta: "azt hiszed, van időd", és nyolc órát töltöttem egy elhagyatott kórházban, a folyosókon járkálva. Csodálkoztam, hogy miért a Legnagyobb Showman zenéjét játsszák állandóan, és hogy Graham a recepción miért rózsaszín Carex-szel tisztítja a kezét. Még mindig nem tudom, hogy Graham valódi volt-e, vagy a Legnagyobb Showmant játszották-e egyáltalán. Ez még mindig megrémít.
Miután 2011 márciusában megszületett a fia, a 11 éves Luciano, Natasha mentális egészsége mélyrepülésbe kezdett. Akkor jutott el a mélypontra, amikor Manchesterben vezetett, és egy forgalmas úton kiszállt, hogy segítségért kiáltson.
Nyáron történt, közvetlenül azután, hogy megszületett a kisfiam, aki három hónapos volt. Anyámnak szívrohama volt, és minden olyan intenzív volt, heti 40-50 órát dolgoztam, és a legrosszabb gondolataim voltak. Úgy éreztem, hogy senkivel sem tudok beszélni. Beletapostam a fékbe, kiszálltam az autóból, és csak álltam ott. Egyszerűen összeomlottam, úgy éreztem, hogy valakinek segítenie kell rajtam.
Elment orvoshoz, akik azt hitték, hogy valami fizikai baja van, de végül a mentális egészségügyhöz irányították - de folyamatosan nyomulnia kellett, hogy meghallgassák. 2018 végén Natasha ismét túladagolta magát, és újra kórházban kötött ki.
A nő most a Greater Manchester Mental Health Hospitalban tanít "bipoláris betegséggel élni" nevű kurzuson, és azt szeretné, ha mások is tudnák, a betegséggel élők még mindig élhetnek teljes életet.
Hangulatstabilizátorokat szed, hogy kezelje a tüneteit, de hangsúlyozza, nincs olyan gyógyszer, ami mindenkinek beválik, és a jó napjait a testmozgásnak, a diétának és a kreativitásának köszönheti.
Nem túlzás azt állítani, hogy a személyi edzőm, Anthony megmentette az életemet. A súlyemelés hatalmas megküzdési mechanizmust jelentett, és a holisztikus gyógyításban és a kundilini jógában is segítségemre találtam.
Natasha, aki Nagy-Britannia bipoláris nagykövete könyvet is írt Me, Myself and Bipolar Brenda: Egy boldog lélek utazása kaotikus elmével címmel remélve, hogy ezzel inspirálni tud másokat is, akik ezzel a betegséggel élnek együtt.
Megküzdési mechanizmusként használom a humort - most már tudok nevetni azon, hogy összeszartam magam a Tesco folyosóján, mert annyira szorongtam. Egyszer a korallszínhez ragaszkodtam, és 200 fontot költöttem korallszínű holmikra a Primarkban.
- mesélte nevetve.
A szerző megfogadta, hogy soha többé nem kér bocsánatot a rendellenessége miatt.
Megfogadtam magamnak, hogy soha többé nem kérek bocsánatot azért, hogy beteg vagyok - ez olyan, mintha bocsánatot kérnék azért, aki vagyok. - mondta
Natasha különböző neveket talált ki, például Bipoláris Brenda, Depressziós Debbie és Szorongó Annie, hogy segítsen a fiának megérteni a betegségét, és az útját az instagramon is. dokumentálja.
