Sokan jártak már úgy, hogy bízni kezdtek egy jövőben a párjukkal, aki egyszer csak visszakozott, majd eltűnt.
Ki ne élte volna már át azt a csalódást, hogy odaadta magát mindenestől valakinek, aki ahelyett, hogy dédelgette volna, csak elhasználta és belé rúgott? Gyászoljuk ilyenkor a szerelmet és saját magunkat is, fogadkozunk, hogy soha többé nem engedjük hülyére venni magunkat. Aztán vagy megkeményedünk és mi is lélekgyilkosokká válunk, vagy százszor is sorba állunk a pofonért.
Mert bizony nem mindenki lélekgyilkos, így ki lehet kerülni ebből a bűvkörből, nem kell újra és újra átmenni a stációkon. Honnan ismered fel, ha valaki lélekgyilkos? Kezdj el gyanakodni, ha mást mondanak a szavak, mint a tettek!
Ezekről talán felismered, kivel van dolgod - ha szerencséd van.
(She)